Merényi: D. I. k. 115. l. A tizenkét fekete varjú.
M. N. Gy.: VII. k. (Majland) 430. l. A tizenkét koronás hattyú és a
csiháninget fonó testvérkéjük.
U. o.: IX. k. (Berze Nagy) 216. l. A hét holló. 223. l. A hét darú.
Kálmány: K. II. k. 216. Az öregember majmai. V. ö. Kuhn: 10. sz. m.;
Grimm: 49. sz. j.; Hahn: 96. sz. j.; Köhler: I. k. 57., 67., 175. Hahn:
20. m. t. Sklarek: 7., 8. sz. j.
_A lebetegedő nő ellen való ármánykodás:_ 63. sz. m. s jegyzetében.
67. =A csonkakezű leány.= Találkozik a 63. sz. m. s jegyzetével;
Erdélyi: III. k. 212. l. A kezetlen leány; Kriza: 414. l. Az irigy
testvérek; Istvánffy: 62. l. A csonka leány.
M. N. Gy.: IX. k. (Berze Nagy) 203. l. Az ördöngős asszony meg a lánya.
U. o.: 173. l. maga csonkítja meg magát.
_A levélhamisítás:_ 75. sz. m. j.
A lánczra kötött agárféle boszorkány, mondhatni: előrántott új része a
mesének, homályos. Az _embernek kutyaalakban_ való előjövése nem csak a
magyar meseirodalomban ismeretes: M. N. Gy.: IX. k. 310. lap s jegyzete;
hanem egyebütt is: Rohde, Ervin: Kleine Schriften II. k. 72. lap.