Árva vármegyében, Babagura hegyén van a tengerrel összekötött mély kút,
melyet Tengeri szemnek neveznek.
Ebből a kútból ládát vetettek ki, melyet vihar alkalmával a tengerbe
temettek.
Ugyanis egy gazdag kereskedő a tengeren hajózván, nagy szélvész támadt,
minek következtében hajótörés fenyegette a kereskedőt, ki, hogy e
helyzetéből megszabadulhasson, minden árúczikkét a tengerbe hányatta, a
többi közt ezüstedényekkel telerakott ládát is, melyet a kútban bizonyos
juhpásztor megtalált s egy vagyonos úrnak eladott.
Történetből a kereskedő egyszer arra járt, amerre a mély kút volt és
épen ahhoz az úrhoz szállott be, kinél az edényei voltak.
– Vacsorálás közben reáismert edényeire, neve is fel volt rájok
jegyezve, kérdezte, hogyan jöhettek ezek az edények a vagyonos úrnak a
birtokába, mikor ő azokat ide roppant távolságra eső tengerbe dobta be?!
Elmondták azután neki a történetet s visszaadták a ládát az ezüsttel
együtt. Eszerint azon a forráson le lehetne menni a tengerbe, ha az
ember meg nem fulladna a vízben.
(Ipolyi A. gyüjteményében 43. sz)