Volt egy részeges bírónak egy lánya és egy fogadott fia, a fiú ügyelt
mindenre, hogy baj ne legyen, ő volt a bíró jobbkeze, mégis a lányát
mással jegyeztette el, pedig a fogadott fia élt, halt érte. Mikor az
eljegyzést tartották, akkor is a fogadott fiú vigyázott a községházán,
hogy a falunak mikor hozták a fáját, híja ne legyen, az öregbíró a
választott vejével bent mulatott a szobájában: jó _borjuk_ volt, ittak,
a fog dott fiú meg szomorkodott; a leány is ott hagyta a mulatságot,
kiment a kertbe sírni, mert a fogadott fiút szerette. Mátyás király
akkor mint hajdú járta be az országot, éppen akkor ment a községházára,
mikor a fát hordták az emberek s a fiú szomorkodott. Mátyás király
kikérdezett a fiútól mindent; bement megnézni, hogy mit csinálnak
odabent: tartották az eljegyzést, ittak javában, mikor bement, azt
mondta a bíró a hajdúnak a községházán a helye! Mátyás király azután
elment s hintón jött a bíróhoz, behívatta a bíró fogadott fiát s a
leányát, kijelentette, hogy ezután a fogadott fia lesz a bíró, az öreget
elcsapta, mert részeges, mikor a részeges bíró beszélni kezdett, Mátyás
király kigombolkozott, a bíró meglátta az aranyos ruhát, mindjárt
elhallgatott. A fogadott fiút pedig a leánnyal összeadta.
(Békés.)
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –