Ėcczör a róka elmönt valami fogáhonvalót keresni, a hogy mönt, hát
beletekíntött ėgy kerekeskútba – a kibe két vödör járt – ott látta, hogy
a kútba benne van ėgy egész sajt. Most azon spėkulált, hogy köllene
abbul jôlakni? Látytya, hogy a kútba két vödör jár, kiokoskotta ű, hogy
az ėgygyikbe beleül és jôlakik sajttal. Mikor lėmönt a vödörbe, akkor
látytya, hogy a hôdnak a sugara lėsüt a kútba. Mos mán kigyütt vôna, de
hogy gyűjön ki? Ėcczör osz âra mönt a farkas, az is belenézött a kûtba,
ott látytya, hogy a róka bent mulatozik a kútba: „Mi csinász? róka
koma!“ „Ej! most jôlakok sajtal.“ „Hát – aszongya a farkas – hozzál
neköm is!“ „Dehogy viszök! ha akarsz önni, gyere lė!“ „Hát – aszongya –
hogy mönynyek én innet lė?“ „Hogy gyüttem én? űj bele a másik vödörbe,
oszt gyere lė, akkor tė jis jôlakhacz, mint én.“ A farkas sė vôt röst,
beleült a másik vödörbe, akkor mivel a farkas nehezeb vôt, lėmönt, a
róka pedig a másik vödörbe főgyütt. Mikor osztán a farkas lėért, akkor
látta, hogy űtet becsapta a róka.
(Egyházaskér.)
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –