Nyomorusággal teljes élet ez a miénk.
Ostorcsapása a sorsnak a születés órája, ostorcsapás a halál órája,
ostorcsapás az élet minden percze.
Magasan hordja koronázott fejét a vétek és bálványoztatik; hamut hint
fejére az erény és lábbal tapodtatik.
Hosszú élete van a semmirekellőnek, az ostobának, az árulónak; korán
elhal a józan, a becsületes, a hazafi.
Izzadságával hizlalja a földet a szorgalmas, s a föld terem neki érte
töviseket, míg a korhely, a csavargó számára manna hull az égből.