Ferenc – II. Leopold fia – hosszu uralkodásának felét nehéz gondok alatt
tölté, mert I. Napoleon francia császár, ki egész Europát megrendíté
győzelmes fegyvereivel, Ferencet is megtámadta, meggyőzte, több
tartományait elfoglalta, s mindaddig nyugtalanította, mig Ferenc a több
europai fejedelmekkel egyesülvén, a félelmes hőst, az angolok a messze
tengeren, egy sziklaszigetbe zárták. Ferenc 1804-ben osztrák császárnak
nyilatkoztatván magát, 1806-ban a német császárságot letette. Ezután
béke nyugvék az ausztriai tartományokon, s Ferenc tömérdek áldozatokkal
járult Ausztriának, különösen Bécsnek, felvirágoztatására; mindazonáltal
Magyarország sem maradt hátra, mert még midőn az ország egy része a
csatamezőn királyáért harcolt, a másik rész nemes elszántsággal
iparkodott a haza díszét és javát emelni. Nemes honfiak voltak azok, kik
a XIX. század kezdetével a hazaszeretet legtisztább érzelméből a
tudomány és mesterség gyarapítására összeállván, több intézeteket
alapítottak, ilyenek: a váci siketnémák intézete; a keszthelyi gazdasági
iskola, Festetics György gróf által alapítva (1802.), a nemzeti muzeum,
melyet Szécheny Ferenc grófnak köszönünk (1803.). Több lelkes hazafiak
bőkezűségéből támadt 1825-ben a vívó intézet Pesten; a lófuttatási
egyesület, állattenyésztő társaság, s az ezekből keletkezett gazdasági
egyesület Pesten; a nőegyletek, kisdedovó intézetek, s a mi legfőbb
befolyással lett az országra, a „legnagyobb magyar“ Széchenyi István –
Ferenc fia – gróf indítványára és szép példájára a magyar tudós társaság
szinte adakozásokból állottak össze. Ugyan ezen nemes gróf több
hazafiakkal egyesülvén, alkotta Pesten a nemzeti társalgási kört, Casino
név alatt, s innen, az ország szivéből, sugárzott ki az egyesületi
szellem, mire az ország külön vidékein hasonló körök támadtak. A
kereskedés előmozdítására szinte egy társaság építé a Ferenccsatornát,
és a Fiuméhoz a magas helyeken át vezető nagyszerü Ludovicea nevű útat.
– A gőzhajózás a Dunán nagy sikerrel megkezdetett.