E valóban nagy fejedelem dicső anyjának köszönheté az egész világtól
nagyrabecsült tetteit; mert legcélszerübb nevelését bevégezvén, vele
tartományait s a külföldet beutaztatta, s igy 1765-ben uralkodó társává
nevezte. Ily előkészületek után méltán mondhatni, miként még egy
fejedelem sem lépett annyi tehetséggel felruházva a trónra, ki sok
utazásai és tanulmányai által szerzett ösmereteit, alattvalóinak
boldogítására ügyekezett fordítani; minélfogva mindjárt uralkodása
kezdetén erélyesen belekapott nagy terveinek kivitelére. – Mindjárt első
rendelete mindenütt figyelmet és örömöt gerjesztett, mert a pénztárt nem
csak kiürülve, hanem adósságokkal terhelve találván, az államkiadásaiban
takarékosságot hozott be, s ezt is jó például saját udvarában kezdte
meg, honnan a tulságos fényüzést kitiltotta. Ezután hogy alattvalóinak
érzelmeiről, kivánatairól biztos tudomást szerezhessen, a sajtónak
szabad működést engedett; legfőbb gondját azonban a vallási ügyekre
fordította, melyeket illetőleg kibocsátott rendeletei nem csak
alattvalóit, hanem az egész mivelt Europát csodálattal töltötték el.
Több egyéb intézményei közt a szerzetes rendeket nagyobb részint
eltörölte, s bevont javaikat a plébániák szaporitására fordította, s
hogy birodalmát minden kül befolyástól megóvja, a püspököknek
megtiltotta bár miféle cimért, engedmény vagy kegyelemért a pápához
folyamodni, minden pápai okiratot, kihirdetése előtt, maga elejébe
terjesztetni parancsolt, s ezen rendeleteihez annyira ragaszkodott,
miszerint azok visszavonására még a Bécsbe utazott romai pápa. VI. Pius,
kit katholikuskoz illő tisztelettel fogadott ugyan, sem hirhatta. –
1781-ben a vallási egyenetlenségek kikerülésére s a jó egyetértés
előmozdítására a Tolerantiale Edictumot, vagy is türelmi rendeletet adta
ki, melynek erejénél fogva a protestansok és ó hitüek szabadságot
nyertek, vallásukat mindenütt háborítatlanul gyakorolhatni, templomokat
és iskolákat építeni.
Hasonló erélyességgel fogott politikai ujitásaihoz is; az egyesült
udvari kamarát eltörülte, magyar ügyeit a Kancelláriára bizván, melylyel
az erdélyi kancelláriát egyesítette: a nádori hivatalt mellőzvén a
helytartótanácshoz egy elnököt és két alelnököt nevezett ki, s az igy
ujonnan szabályozott kormányszéket Pozsonyból Budára, az ország közepére
tette át. A közterhek viselésére uj adórendszert dolgoztatott ki, s a
földet vevén alapul, azt rendelte, hogy mind a jobbágy, mind az uri
telkek – legyenek azok akár magánosak, akár papok vagy korona birtokai –
terjedelmök és termékenységök aránya szerint rovassanak meg, minek
kivitelére az egész országot fölmérette s a népet összeiratta. Az örökös
jobbágyságot fölmentette. A kereskedés előmozdítására a tengeri
városokat különféle kiváltságokkal megajándékozta. Az egyetemet Budáról
Pestre vitte át, Pesten és Pozsonyban papnevelő intézetet, a nép
müvelésére minden nagyobb plébánián nemzeti iskolákat állított. A megyei
hatóságokat megszüntetvén, az országot polgári tekintetben tiz kerületre
osztotta, melyek igazgatását királyi biztosok, (Commissariusok)
vezették. Minden iskolában és hivatalokban a német nyelv bevételét
parancsolta.
85. Az ország aggodalmai és feliratai. Az erdélyi oláhok lázadása.
József halála.
Sok üdvös és igazságos volt a nagylelkü királynak felhozott
intézkedéseiben, hanem mivel magát meg nem koronáztatá, sem
országgyülést nem tartott, rendeletei, mint az önkény kifolyása, a
törvényimádó magyarokban – mind egyháziak, mind világiakban – aggodalmat
költöttek, ennélfogva a megyék gyüléseket tartván, feliratokban kérték ő
felségét, hogy elődeinek példájára s eskü kötelezettségénél fogva, jönne
az országba, s koronáztatná meg magát; József azonban választ sem adván
a megyék felirataira, még a koronát is Bécsbe viteté.
Ezen munkálkodásaiban többféle lázadások és háborúk akadályozák, u. m.
Erdélyben az oláhok Hóra és Kloska vezéreik alatt haramiáskodtak; ezen
lázadásnak összesen hatvankét feldúlt s felégetett falú, százharminckét
nemesi udvar és négyezer emberélet esett áldozatúl, mig végre Hóra,
alvezéreivel együtt elfogatván, kerékben törettek. – A belgák
szabadságaik és kiváltságaik megsértése miatt békételenkedtek. Ugyan
ekkor (1788.) a törökkel is kénytelen volt megvívni, de az reá nézve
szerencsésen végződött; mert Laudon és Hadik vezérei nem csak megtörék
az ellenséget, de Belgrádot is elfoglalták. Ezután gyöngélkedni érezvén
egészségét, s látván a nemzet elégületlenségét és ingerült állapotát, mi
már annyira nőtt, hogy több megye eddigi törvényellenes ujításait
tettleg eltörülte, felirataiban pedig az országgyülés mielőbbi
megtartását zajosan sürgette; ne hogy tehát az országot ő is
forradalomba hozza, s úgy hagyja utódára, halála előtt minden ujításait,
kivéve a vallási türelem, a plébániák szabályozása s a jobbágyok
állapota iránti rendeleteit, melyeket teljes épségben fentartatni
kivánt, visszavonta, a szent koronát is Budára visszaküldötte. – Meghalt
1790-ki februar 20-kán; gyermekei nem maradtak.
Józsefnek minden cselekedetei nagy lelket, fáradhatlan munkásságot,
önzéstelen szeretetet mutatnak, és sok századoktól fogva nem volt hozzá
hasonló nagy fejedelem.