Ferdinánd uralkodásának történetét súlyos hadviseletek töltik el. Alig
lépett ugyan is a trónra, a csehek vallási szabadságukat szorítatni
látván, Thurn Mátyás gróf vezérlete alatt fegyvert fogtak; igy kezdődött
azon rémítő forrongás, mely harminc esztendeig tartott háborút
gyulasztott, s a vallásháború név alatt ösmeretes, mely Csehországból
Német- és Magyarországba áthatott, mert a csehek Bethlen Gábort
felizgatván, ez negyvenezernyi sereggel Magyarországba jött, s a felső
részen Pozsonyig, a bányavárosokkal együtt, mindent elfoglalt.
Pozsonyban a szent korona is kezébe került. Ezután győzelmes seregeit
Ausztriába is át vitte, és Bécset ostrom alá fogta, de minthogy a német
sereget ütközetre nem birhatta, Bécsújhelyig pusztított; e közben
Sopront bevette s a dunántúli megyéket is meghódoltatta, s igy tért
vissza Pozsonyba, hol az ország rendei még mindig együtt tanakodtak,
hova a császár is meghatalmazottakat küldött, mire azonban ezek
megérkeztek, a protestáns rendek panaszt emeltek, hogy vallásuk
szabadságában minélinkább gátoltatnak, minélfogva azt határozták, hogy
Ferdinánd letétessék s helyébe uj király választassék; már a felavatási
oklevél is elkészült, midőn Ferdinánd meghatalmazottjai megérkeztek, s a
nádor közbejárásával, kit a felingerült rendek az ablakon akartak
kidobni, végre sikerült a tornyosuló vészt eloszlatni, miután Bethlennek
kedvező föltételeket szabtak. Bethlen elfogadván a föltételeket,
Besztercére országgyülést hirdetett, azonban még mielőtt ez összeült
volna, a csehek megujíták a háborút, és Bethlent ismét pártjoknak
megnyerték. A besztercei gyülés igen izgatott volt, s itt Bethlent
királynak kiáltották ki, ő azonban nem koronáztatá meg magát, sem a
királyi cimmel nem akart élni.
Ferdinánd nem mervén seregét Németországból kihozni, békességet kötött
Bethlennel, de ez kétszer is megszegte azt, mig végre nem kaphatván meg
nőül Ferdinánd leányát, mire nagyon vágyott, a brandenburgi herceg
testvérét, Katalint vette el, s igy Ferdinánd által német birodalmi
herceggé neveztetvén, Sleziában Oppeln és Ratibor hercegségeket,
Magyarországon Szatmár, Szabolcs, Ugocsa, Zemplin, Borsod és Abauj
vármegyéket kapta volna több várakkal, a békét többé meg nem szegte.
Meghalt 1629-ben vizkorságban. Utána az erdélyiek Rákóczy Györgyöt
választották fejedelmökül.
Németországban még mindig folyt a vérengzés, nálunk azonban
lecsilapodván a vész, számos iskolák emeltettek; nevezetesen Pázmány
Péter nagy tudományú és ékes beszédü esztergomi érsek által a
nagyszombati egyetem. – Ferdinánd 1637-ben halt el, Ferdinánd és Leopold
fiakat hagyván maga után.
Egy jeles történetiró igy festi Ferdinánd életét: jámbor és kegyes életü
fejedelem volt, buzgó katholikus, az igazgatásban szelid; mindenek, még
ellenségei iránt is, oly kegyes, hogy általában azt mondották felőle: a
ki Ferdinándnak legnagyobb jóakaratával akar élni, először ellensége
legyen; végre oly erényes volt, hogy Gusztáv Adolf svéd király gyakran
azt mondá felőle, miként ő csak Ferdinánd erényétől fél; Bethlen pedig
azt vallotta felőle, hogy veszedelmes Ferdinánd ellen hadakozni, mert ő
sem a szerencsétlenségen nem aggódik, sem a szerencsének nem örül;
Musztán, budai vezér pedig azt állította, hogy Ferdinánd szent, és az
Isten hadakozik vele és mellette.