32. Béla jótékony országlása. A magyar történet irása.

Béla igy megszabadulván vetélytársától, hatalmas kezeibe vette a kormány

gyeplőit, s ekkor a nemzet reményét túlhaladta, minthogy mindenben az

ország javát és mivelődését buzgott előmozdítani. s igy a gyanú s

idegenség helyét köztisztelet és szeretet foglalta el. Mindenek előtt a

tolvajokat és rablókat, kik a zavaros időben felettébb elszaporodtak,

szigorú rendszabályai által kiirtotta. – Minthogy eddig minden nyilvános

és magános ügyek csupán szóval tárgyaltattak, minden panasz, még a

királynak is, személyesen adatott elő a felek által, Béla tehát

mindezeket irásba rendelte foglaltatni, s az udvarnál és

törvényszékeknél szokásba hozta a könyörgő leveleket. Ekkor állítatott

fel a királyi jegyző vagy kancellár fényes hivatala. Igen valószinü,

hogy az országbáróságok, milyenek a pohárnoki-, lovász-,

ajtónálló-mesteri udvari főtisztségek is, a Konstantinápolyban keleti

fényhez szokott Béla által hozattak divatba. A királyok és nemzet

történetét névtelen (neve nem tudatik) jegyzője által összeiratta.

33. Háború a velenceiekkel. A Frangepánok. Gallicia a magyar korona

főurasága alá kerül.

A velenceiekkel, Dalmátia és a szigetek végett, több háborúkat viselt

nem minden szerencse nélkül, a midőn a derék Schinella testvéreket, kik

utóbb Frangepán nevet vettek föl, Modrus vármegye örökös főispánságával

s összes javaival ajándékozta meg hasznos szolgálataikért. Ezenben a

szomszéd Galliciában nagy egyenetlenség volt, s Béla abba keveredvén,

András másodszülött fiát akarta azon trónra emelni, de az elfogott

Wladimir herceg sátora vásznait szétvágta, kötéllé sodorta és úgy

ereszkedett le a várból és szerencsésen elillant. Gallicia aztán hosszú

vérontások után a magyar korona főurasága alatt Wladimir birtokában

maradt.

Magyarország története. Az ifjuság használatára · 第 37 / 115 题