Hat héttel később a _Nemzeti Hiradó_ szerkesztőségében Kovács I.
szerkesztő magából kikelve, bekopogtat szilasi Szinger dolgozó
szobájába.
Kovács. Engedelmet kérek, Gombossal már nem lehet birni. Most már
egészen megbolondult!
Szinger. Mi baja már megint?
Kovács. Azt mondta nekem az imént: Ön ló!
Szinger _(haragosan)_. Én –?
Kovács. Nem a képviselő úr, hanem én.
Szinger _(megnyugodva)_. Az más! Ámbár az se járja, hogy a munkatárs a
szerkesztőt lónak nevezze.
Kovács. Hogy ő nem csinál rendőrséget, azt mondja, mert az istenek nem
arra valók, hogy fazekat drótozzanak. Vagy országgyűlést csinál, vagy
elmegy a laptól, azt mondja!
Szinger _(fölséges nyugalommal.)_ Ha nem csinál rendőrséget, majd
megcsinálja helyette más. Össze vagyunk vele házasodva? No, ugye, hogy
nem? Ha elmegy, hát elmegy! Szerződtetünk helyette más valakit!
Kovács. Azt hiszem, Kapuváry András szivesen jönne át a _Magyar
Szabadság_-tól a Gombos fizetésével. A lapjánál sehogy sem fizetik,
pedig hasznavehető ember.
Szinger. Nagyon rokonszenves, úri gyerek! Szeretném, ha minél több ilyen
embert kaphatnánk a laphoz. A zsidó ujságírók nem érnek sokat. Csak jár
a szájuk, mindenbe beleütik az orrukat, izgágák, kötekedők, leszólják a
lapjukat, s ha az ember kiereszti őket a redakcióból, biztos, hogy
skandalum lesz belőle… Az a Gombos is olyan!
*
Egy héttel később a _Magyar Szabadság_ szerkesztőségében. Kopeczky
főszerkesztő és Kóhn kiadóhivatali főnök együtt tanácskoznak.
Kopeczky. Kapuváry fölmondott?
Kóhn. Igen, fölmondott! Hogy ő nem maradhat negyvenöttel, mert a
_Nemzeti Hiradó_ hetvenet ajánlott neki.
Kopeczky. Lopják azok a pénzt? _(Szünet után.)_ Azt meg lehetne engedni
Kapuvárynak, hogy néha szinházi kritikát is írjon. Akkor előadják a
darabját és tisztességes mellékkeresete lehetne.
Kóhn. Ő nem akar darabot írni. Pénzt akar.
Kopeczky. Mondja neki, semmi szükség reá, mehet akár holnap.
Kóhn. Hetven forint! Ha rászánunk annyit, akkor megkaphatjuk akár Gombos
Andort is, az most különben is állás nélkül van.
Kopeczky. Gombos Andor? Az ügyes fiu! A lódzi esetet is ő csinálta… Az
mindjárt egy kis életet hozna a szerkesztőségbe…
Kóhn. Majd szólok neki.
Kopeczky. Én szeretem a felekezetemet, de annyi bizonyos, hogy
keresztényekkel nem lehet lapot csinálni. Mind lusták, nagyképüek és
mamlaszok… Szerződtesse Gombos Andort!