Komlósi _(Adához)_. Nem folytatja a néger-táncot?
Ada. Egyszer volt kutyavásár Budán. Ha nem nézte meg a bokáimat, akkor
sajnálom magát, mert nem fogja őket egyhamar viszontlátni.
_(Andráshoz.)_ Még meg sem mondtam: a könyve nagyon szép!
András _(elpirulva)_. Elolvasta az utolsó verset? _(Nota bene ez a vers
Adához íródott.)_
Ada _(mivel eszébe jut, hogy a könyv felvágatlan állapotban ott fekszik
még a zongorán, kitérően és tapintatosan)_. Hogy elolvastam-e? Hogy
kérdezhet ilyet, maga gyermek! _(Igen sokat mondóan mosolyog.)_
András _(még inkább elpirul)_.
Ada. Mit csináljunk most? Van egy üveg édes pálinkám – hátha meginnók?