10. A törvény és az országgyűlés nyelve ezentúl csakis magyar
lehessen.
11. Magyarországon ne kormányozzon más, mint a magyar
helytartótanács; az udvari kancelláriákat szorítsák a közös ügy
intézésére.
12. Legyen eltiltva minden titkosság a bírói tárgyalásoknál és az
ítéletek kihirdetésénél.
Széchenyi ezzel a művével az úgynevezett haladópárt élére állt és
pontozataiban három országgyűlésnek szabott teendőt.
És amit megkezdett tollal, hamar beváltotta tettekkel. Eddigi
alkotásai: a lóverseny, akadémia és nemzeti kaszinó után
belefogott legnagyobb vállalataiba: a Vaskapu-szabályozásba, a
dunai gőzhajózásba és a pesti Lánchíd megépítésébe. Fáradhatatlan
erélyével, sokoldalúságával és önfeláldozó munkásságával nemcsak
a közönség előtt, hanem a meglepett hatalom előtt is Széchenyi
volt ekkoriban a magyar nemzet vezére.
[Illustration: Vásárhelyi Pál kiváló tudású mérnök készítette
Széchenyi felszólítására az aldunai Vaskapu-szabályozás terveit.
Az aldunai hajózó-útnak, amelyet 1835-ben nyitottak meg, mai
napig is Széchenyi-út a neve.]
A Dunát ötször járta be mérnökeivel. Adatokat gyűjtött,
felvételeket végzett a folyam mocsárterületeiről, a kazáni szoros
és a három aldunai zuhatag viszonyairól. Tanulmányozta a
forgalom, árúk és vámok ügyét a magyar és a török partokon. A
szabályozó munka pénzügyi nehézségek miatt sokáig fennakadt, mert
a kormány cserben hagyta. De Széchenyi csüggedetlenül folytatta
tanulmányait a Dunán és mellékfolyóin a gőzhajóval járhatóság
szempontjából és a Száva, meg a Kulpa szabályozását is belevonta
terveibe, hogy az Alföldről a tengerig összeköttetést létesítsen.
A gőzhajózást osztrák tőkével teremtette meg és ha magyar
szakerők hiányában magyar-lábra nem is állíthatta azt,
gondoskodott, hogy a partjaink mentén járó hajók magyar nevet
kapjanak, az igazgatóság főintézete Pesten települjön meg és
Óbudán elsőrendű hajógyárral téli kikötőt építsenek. De figyelme
kiterjedt a balatoni gőzhajózásra is: megépíttette az első tavi
naszádot, a Himfy-t és később ennek társát, a félszázadon át
üzemben maradt Kisfaludy nevű hajót.
[Illustration: Széchenyi István gróf 1835-ben]
A pesti álló híd ügye rajongó lelkesedéssel töltötte el. Attól
várta Buda és Pest majdani egyesítését. Próféta szeme a jövőbe
látott és oly művet akart arra hagyni, mely a leendő
világvárosnak száz év mulva is dísze és büszkesége legyen.
Nyolcszor utazott Angliába, megállapodni a nagytudású Clark Ádám
mérnökkel, a merész szerkezetű függőhíd tervében, mely akkor
világcsodának vált be. És hogy a lánchíd forgalmát a budai parton
lebonyolíthassa, átfuratta a várhegyet az alagúttal.
Óriási elfoglaltsága mellett kiterjesztette száz más feladatra is
a figyelmét. A vidéki kaszinók megalakításával szervezetet adott
a vidék társadalmának. Megalakította az állattenyésztő
társulatot, melyből később az Országos Gazdasági Egyesület nőtte
ki magát.
Alapítója lett a Földhitelintézetnek, részt vett az első magyar
biztosító társaság, a pesti hazai első takarékpénztár és az első
gőzmalom megalkotásában. Indító lépéseket tett, hogy létrejöjjön
nádori védnökség alatt a József-műegyetem. Nagy tervei voltak a
nemzeti színjáték ügyében és díszes épületet szánt neki a
Dunaparton. Foglalkozott Buda és Pest jövendőjével: sürgette a
városrendezést, a külterület befásítását, a Duna két partján
körülfolyó kereskedelmi csatornák, nagy árúkikötő építését.
Ennyi gond és munka mellett ráért megírni buzdító cikkeit az
ujságokban, jelentését a Dunáról, a Lánchídról, értekezéseit az
olcsó házakról, lakásberendezésekről stb. Számítsuk ehhez roppant
elfoglaltságát az 1830--1840-iki országgyűléseken, hol a
gazdasági és hiteltörvények az ő javaslata szerint készültek el:
így kapunk némi fogalmat arról az óriási szellemi munkáról, amit
ez évek alatt Széchenyi pihenés nélkül elvégzett.
(Folytatjuk)
Szerkeszti: ÁRKAY KALMAN, az Országos Közművelődési Tanács
alelnöke Kiadóhivatal: BUDAPEST, IV., FERENCIEK-TERE 3.:: Telefon
108--84 Budapest, az ATHENAEUM irodalmi és nyomdai
részvénytársulat nyomása