SIC ITUR AD ASTRA.

– _Erkölcsrajz szinházi hirekben._ –

Ápr. 25. Edmond Rostand, a _Cyrano de Bergerac_ nagynevü szerzője, uj

drámát fejezett be, melynek előadási jogát a tantième-ken felül

fizetendő kétszázezer frankért a _Renaissance_ szinház szerezte meg. A

halhatatlan költő uj remekművét a _Renaissance_ igazgatóján: Sarah

Bernhardt asszonyon kivül eddig csak két beavatott olvasta: Rostand ur

két bátyja; akik közül az egyik posta-felügyelő, a másik a

közmunkatanács titkára. A beavatottak a darab tartalmából kiküldött

tudósitónk előtt mindössze annyit árultak el, hogy az uj költemény még

Cyrano de Bergerac-ot is messze tulszárnyalja. Sajnos, a lázas

munkásság, melylyel uj chef-d’oeuvre-jének befejezésén dolgozott, a nagy

költő idegzetét annyira kimerítette, hogy orvosai tanácsára már

legközelebb hidegvizgyógyintézetbe fog vonulni, hová az egész művelt

világ részvéte és érdeklődése kiséri. Mi is tiszta szivből kivánunk a

beteg remekirónak jobb egészséget.

_Ápr. 28._ Amitől aggódó jóbarátok tartottak, bekövetkezett: Edmond

Rostand megőrült! A napfényes elmére örök homály borult; az alkotás

gyermekágyi láza megölte a XIX. század legnagyobb drámairói zsenijét!

Mily szerencse a szerencsétlenségben, hogy az örökre elborult zseni

második nagy művét már befejezetten hagyja az utókorra! Mialatt a nagy

iró egy elmegyógyintézet komor falai közt viaskodik kérlelhetetlen

betegségével: mi még egyszer gyönyörködni fogunk szellemének ragyogó

tüzijátékában, utolsó alkotásának première-jén!… Ez a nagy irodalmi

esemény szeptember elejére várható; az uj remekművet tudvalevőleg a

_Renaissance_ szinház fogja szinre hozni, Coquelin orrával és bengáli

tüzzel.

_Máj. 3._ Edmond Rostand, a halhatatlan költő állapota, fájdalom,

reménytelen. Dühöngő rohamai vannak, naponta kétszer-háromszor is s ezek

elmultával teljes apathiába sülyed, vagy kétségbeesetten sir, mint egy

beteg kis gyermek. Táplálékot napok óta nem vesz magához, ápolóit

lelövéssel fenyegeti s tegnap kétszer tett öngyilkossági kisérletet.

Csak pillanatokra tér magához s ilyenkor ezt az egy szót ismételgeti:

„Scarron! Scarron!“ _Scarron_ a cime ugyanis uj chef d’oeuvre-jének,

mely a nagy költő nevéhez méltó előadásban, szeptember elején fog szinre

kerülni a _Renaissance_-szinházban, fölemelt helyárakkal. Ez a megható

irodalmi és szinházi esemény a lakosság minden rétegében oly érdeklődést

támasztott, aminőre eddig még nem volt példa a szinházak történetében.

Az első kétszáztizennyolcz előadásra az összes jegyeket elkapkodták.

_Szept. 5. Scarron_-t, Edmond Rostand uj remekművét, holnap hozza

először a _Renaissance_-szinház, a költő nagy nevéhez méltó

kiállitásban, Coquelin orrával, bengáli tüzzel stb. Az utolsó próbákat

maga a szerző vezette, akiről tévesen terjedt el az a hir, hogy

megőrült. Ellenkezőleg a halhatatlan költő soha sem volt annyira

eszénél, mint amikor, megfoghatatlan módon, azt a hirt költötték róla,

hogy beteg. Minthogy az első négyszázharmincz előadásra az összes jegyek

elkeltek s igy a _Renaissance_ környékén másfél évig, minden este őrült

tolongás várható, a préfet de police ugy intézkedett, hogy amig Edmond

Rostand darabja müsoron lesz, a rendet a boulevardon három zászlóalj

lovasrendőr fogja fentartani.

_Szept. 8._ A _Gymnase_-szinházban legközelebb egy olyan érdekes dráma

fog szinre kerülni, melyhez képest _Cyrano de Bergerac_ és _Scarron_

unalmas ócskaságok, A dráma czime _Phryne_, szerzője Massaréna Horace

báró, az általánosan ismert sportsman, akit horizontale-körökben csak

Csontos Szigfriednek neveznek. Massaréna báró nevére bizonynyal élénken

emlékeznek még olvasóink, mert hisz csak a mult héten történt, hogy a

rendőrség megakadályozott egy flörett-párbajt, amely Massaréna báróért

két előkelő hölgyet állitott volna egymással szembe: Q. grófnőt, a

braziliai nagykövet feleségét és Y. herczegnőt, aki azóta X. urhoz, a

hires bikaviadorhoz ment nőül. Massaréna báró ebben a nagy feltünést

keltő első darabjában egy nagyon ismert, kitünő müvésznővel való

viszonyát irja le s érdekes, hogy a hősnőt, a kit a szerző diabolikus

lénynek fest, éppen ez a nagyon ismert, kitünő művésznő fogja

eljátszani. Madame Missisippi ugyanis, akivel ezuttal történik meg

először, hogy önmagát játszsza, _Phryne_ első száz előadásának

időtartamára kibékül Massaréna báróval. A kitünő szerzőnek, aki ma 29

éves és tehetségének teljességében tündöklik, ez idő szerint kilencz

előkelő hölgygyel van viszonya. Ezek az érdekes hölgyek mindannyian

jelen lesznek az első előadáson, sőt egy bizalmas értekezleten azt is

elhatározták, hogy az uj drámairónak cserkoszorut nyujtanak fel, ezzel

az ajánlással: „Herkulesnek – a kilencz gráczia.“ Az első háromszáz

előadásra a jegyeket holnap délig lehet előjegyezni a _Gymnase_

fő-pénztáránál.

_Okt. 1._ Gabriele Barocco, a tizenkilenczedik század legnagyobb

költője, tegnap Párisba érkezett, hogy jelen legyen uj darabjának: _A

kék szerelem_ czimű mitologiai regének utolsó próbáin és premièrején. Az

ünnepelt iró mindenekelőtt végignézte darabja első főpróbáját s

kijelentette, hogy az előadás minden várakozását fölülmulja.

Szerencse-kivánatokkal halmozta el Tedeschi asszonyt, aki az uj darabban

jobban sántit, mint valaha s ünnepiesen megigérte neki, hogy ha a

művésznőt nem is, leányát, Tedeschi kisasszonyt mindenesetre feleségül

fogja venni, ha a _Kék szerelem_ legalább egy évig műsoron marad.

Barocco ur a főpróbáról egyenesen a rendőrfőhöz hajtatott, aki előtt azt

a meglepő vallomást tette, hogy ő: Barocco Gábor, római születésü 34

éves iró, tavaly, julius 29-én este kilenczedfél órakor, édes atyját,

idősebb Barocco Gábor urat a Bois de Boulogneban, rablógyilkossági

szándékból, orozva megölte. A rendőrfő eleinte nem akart hitelt adni e

vallomásnak, de Barocco ur, aki a _Kék szerelem_ premièrjére egy páholyt

ajánlott fel a közbiztonság legfőbb őre számára, konokul megmaradt

állitása mellett s letartóztatását követelte. Ez meg is történt, miután

a rendőrfő jegyzőkönyvbe vétette, hogy a letartóztatásért a felelőséget

teljesen Barocco urra háritja. A szenzácziós eset természetesen roppant

feltünést keltett s a _Porte-Saint-Martin_ előtt, ahol a _Kék szerelem_

e hó 6-án kerül bemutatóra, esti kilencz óráig verekedtek a jegyekért. A

rendőrség délelőtt tiz órától estig százharmincz heves vérü

szinház-barátot tartóztatott le.

_Okt. 8._ A _Kék szerelem_ századokra szóló sikere egy pillanatra

elvonta a figyelmet a Barocco-pörtől. E pör végtárgyalását ma tartották

meg a Palais de Justice-ben óriási érdeklődés mellett. A végtárgyalás

épp oly gazdag volt szenzációs fordulatokban, mint maga a _Kék

szerelem_. Barocco ur védőügyvéde ugyanis a biróság elé terjesztette

idősebb Barocco ur halotti levelét, melyből kiderül, hogy az

apagyilkossággal vádolt költő már másféléves korában elvesztette atyját,

s igy nem lehetett módjában a terhére rót cselekedetet elkövetnie. A

_Kék szerelem_ költője erre loyalisan kijelentette, hogy az egész esetet

a vasuti kupéban álmodta s a főpróba okozta izgatotságában történhetett,

hogy álmát nem tudta a valóságtól megkülönböztetni. Különben is, mint

költő, az életet álomnak és az álmot életnek tekinti. A biróság erre a

vádlottat felmentette, örömmel emelvén ki az itéletben, hogy szivből

gratulál a feddhetetlen irónak darabja nagy sikeréhez. Barocco ur

viszont megigérte, hogy a legközelebbi premièreje alkalmával nem fog a

büntető törvényszéknek hasonló alkalmatlanságot okozni. Ezzel

elbúcsuzott biráitól, s szállójába hajtatott, ahol egy amerikai

imprezárióval kötött szerződést. A _Kék szerelmet_ ugyanis, melynek

ezredik előadására már nem kapni jegyeket, Amerikában is szinre hozatja,

_Sötét gaztett_ czimen. Az imprezárió kikötötte, hogy a szinlapon a

szerző neve helyett csak ez az egyszerü megnevezés fog szerepelni: irta

egy apagyilkos. Kikötötte továbbá, hogy joga van a szinlapon megigérni a

közönségnek, hogy a szerzőt az első előadás után az egész közönség

jelenlétében fel fogják akasztani. E jogért öt millió métermázsa

sterlinget ajánlott fel a halhatatlan költőnek.

_Okt. 21._ Kinos eset tartja izgatottságban a szinházi köröket. Cherami

Albin urat ugyanis, az ismert kitünő vigjáték- és vaudeville-irót, kinek

legujabb bohózatára: _Az ideges rinoczerosz_-ra éppen most készül a

_Palais Royal_-szinház, tegnap zsebtolvajláson érték. Egy tizenkét éves,

beteg koldusleánykát fosztott ki, kilopván zsebéből ama filléreket,

melyeket a gyermek pár perczczel azelőtt koldult össze. Az eset után

Cheramit a rendőrségre kisérték, ahol az ügyeletes rendőrtisztviselő

előtt sirva vallotta meg, hogy már gyermekkora óta kleptomaniában

szenved, s épp ez okból lépett a vigjátékirói pályára. Érdekes, hogy

Cherami azzal vádolja a rendőrt, aki őt bekisérte, hogy ez addig pofozta

őt, mig ájultan rogyott össze.

_Okt. 29._ Cherami Albint, a kitünő fiatal mestert, akinek _Ideges

rinoczerosz_-a a század legnagyobb kassza-sikerének kezd bizonyulni, ma

ujra kihallgatta a vizsgálóbiró, ama kis kellemetlenség miatt, amelyről

mi is megemlékeztünk. Cherami ur ez alkalommal azzal a meglepő

vallomással állott elő, hogy az egész zsebtolvajlási jelenet csak

komédia volt, s hogy az állitólagos koldus-leányka a _Cluny_-szinház egy

fiatal hölgy-tagja, akivel hosszabb idő óta bizalmasabb ismeretségben

van. Másrészt kijelentette, hogy a sergent kegyetlenkedéséből egy árva

szó se igaz, s hogy a rendőr oly ártatlan, mint a ma született

rinoczerosz. X. kisasszony, a _Cluny_ bájos tagja, hasonló vallomást

tett, Cherami ur pedig a vizsgálóbiró ama kérdésére, hogy: „Akkor hát

miért kompromittálta magát?“ – nevetve jegyezte meg, hogy: „Hja, uram,

mikor az embernek uj darabját adják, valamivel foglalkoztatnunk kell a

közönséget!“ A vizsgálóbiró szivből gratulált a sikerült csinyhez. Itt

jegyezzük meg, hogy az _Ideges rinoczerosz_ előadásaira ebben az évben

jegy már nem kapható.

Nagyvárosi képek: Tollrajzok · 第 86 / 110 题