Egy német őrmester megsebesült Franciaországban és meg kellett operálni.
Az operációs asztalra fektették és egy frankfurti orvos hozzálátott a
műtét előkészítéséhez. A beteget el kellett altatni. Hogy a beteget
minél simábban segítsék át az öntudatlan állapotba, a frankfurti orvos
azt mondta neki, hogy olvasson kétszáztól visszafelé. Az őrmester
követve az orvos utasítását, olvasni kezdett:
– 200, – 199, – 198, – és így számolt egészen 189-ig, amikor már félig
álomban így folytatta: – 190, – 191.
Az orvosok meglepődve figyelmeztették:
– Ne előre olvasson, hanem visszafelé.
A szegény őrmester, aki félálomban talán azt hitte, hogy újra a
csatatéren van és egy szakaszt vezényel, erre így szólt:
– Micsoda? Visszafelé? Mi sohasem megyünk visszafelé, mi mindig előre
megyünk!
Ezek voltak a sebesült őrmester utolsó szavai. Az altatószer elkábította
és elaludt. Álmában bizonyára tovább álmodta a Franciaországban
véghezvitt hőstetteket.