Háborúban is fontos dolog a jó kvártély és az aranygalléros tábornoktól
le, a kis zászlósig, minden tiszt boldog, ha gondos ellátásban részesül
valahol és – meleg ételhez juthat.
Egy kiválóan leleményes önkéntesőrmester kvártélycsinálónak lévén
előreküldve, beállított egyik galiciai faluban a vendéglőbe s így szól a
korcsmároshoz:
– Estére öt tábornok száll ide. Gondoskodjon tiszta ágyakról s jó
vacsoráról.
A korcsmáros módfölött örvendezett, hogy ilyen előkelő vendégei lesznek.
Öt generális! Bizonyosan főhadiszállás érkezik, gondolta a jó ember s
olyan vacsorával várta a tábornokokat, amilyen aligha készült még ebben
a nyomoruságos faluban.
Estére aztán egy század huszár vonult be a helységbe, de a főhadiszállás
csak nem akart megérkezni. Ellenben megjelent négy tiszt s az
önkéntes-őrmester. Ez most félrevonta a korcsmárost s így szólt hozzá:
– A tábornok urak innen félórányira a kastélyban szálltak meg s így az ő
vacsorájukat mi fogjuk elkölteni.
S azzal helyet foglaltak a dúsan megrakott asztal körül.
… Az öt tábornok persze csak mese volt.
De az ilyen kis csalafintaságot megbocsájtja Mars, a hadak istene.