Az indiai lélek.
1. A néplélek fogalma. 2. Az indiai lélek sajátságai, az egységre, békés
harmóniára törés, miszticizmus. Eszménye a jogin-révület, ennek
lélektani analizise. 3. Asszociációs gondolkodás, passzivitás,
fatalizmus és pesszimizmus. 4. A következetlenség, mint a spekuláció
következménye. 5. Erős felelősségérzet. 6. Összefoglalás 16
A védák bölcselete és a vedanta-rendszer.
_I. A Véda._
1. A védák fogalma; négy papi kézikönyv: Rig-, Száma-, Jadsur-,
Atharvavéda. 2. Mindegyik három része: formulák (szanhita), rubrikák
(brahmana), index (szutra). 3. Tartalmuk: dharma, az áldozatok
bemutatása és brahmán, filozófiai elmélkedések. 4. Deussen műve 24
_II. A régi védák (a himnuszok) kora._
1. Az istenfogalom; az ősvallás a monotheizmus; az egy Isten három
elnevezése. 2. Az ősvallásból keletkezik a politeizmus, a henoteizmus,
panteizmus, monizmus. 3. A lélek sorsa 28
_III. Az újabb védák (brahmanák) kora._
1. Három iránya; az elsőben uralkodik a mitológia. Másodikban Brahmán
kifejlődik sajátos indiai istenfogalommá. Harmadikban atman, az egyéni
lélek egyesül Brahmánnal és fölékerekedik. Az atman relatív-negatív
fogalom; megvilágítják a szállóigék 32
_IV. Az upanisadok (vedanták) kora._
1. Ellentétük a védákkal. 2. Alapgondolatuk a brahman-atman egysége.
Három tételük: az atman az ismerő alany; megismerhetetlen; egyedüli
valóság. 3. A lélek négy állapota. 4. A megváltás gondolata. 5. Az
upanisadok ellentmondásai és a megoldást célzó rendszerek 37
_V. A vedantarendszer._
1. Lélektani és történeti keletkezése. 2. Lényege a kétféle tudás. 3. A
vándorló lélek állapotai. 4. A jó cselekedetek és az elmélkedés 45
_VI. A védabölcselet és a vedanta-rendszer értékelése._
1. A néplélekből sarjad. 2–4. Alapja a törekvés az egység és a
végtelenség felé. 5. Felismeri, hogy a boldogság bennünk van. 6.
Eredendő hibája a vallás és a filozófia szembeállítása: a vallásból így
babona, a filozófiából miszticizmus lesz. A lélekvándorlás a problémákat
elmérgesíti, pesszimizmust idéz elő. 7. A philosophia perennis hatásai
53
A szánkja, a jóga és a kisebb rendszerek.
_I. A szánkja-rendszer._
Realizmus és merev dualizmus; a vedantától három pontban különbözik. Az
ind lélek problémáit nem oldja meg, érthető az eltűnése 66
_II. A jóga-rendszer._
1. Az indiai kultúrélet legeredetibb jelensége. 2. Két jellemző
tulajdonsága az istenfogalom és a révület. 3. A nyolc gyakorlat. 4. A
gyakorlatok csodás hatása 72
_III. A jóga-rendszer értékelése._
Az igaz jogin komolyan törekszik az erényre; sok a visszaélés. A
milléniumi kiállítás fakirjai. A hipnotikus-kataleptikus jelenségek.
Önkínzások. Csak egy temettette el magát élve, életmódja botrányos 80
_VI. A kisebb rendszerek._
1. Purva-mimanza. 2. Az indiai materializmus. 3. A vaisésika és njája
89
Buddha.
_I. Élete és jelleme._
1. A források. 2. Életének hiteles adatai. 3. Jellemzése a legendák
alapján. Születése szemlélteti önérzetét; 4. megtérése akaraterejét és
révületre hajló természetét; 5. vándorélete tanítói egyéniségét; 6.
halála egész jellemét 94
_II. Tanai._
1. A négy nemes igazság a benaresi beszédben; nirvána. 2. A lélek
tagadása, az öt létmozzanat (skandha). 3. A 12 tagú oksági kapcsolat. 4.
Erkölcstana 108
_III. A buddhizmus értékelése._
1. Elterjedése. 2. Ennek okai: elítéli a külsőséges kultuszt, nemes
erkölcsöt hirdet, az ind kultúra terjesztője; Buddha nagy egyénisége. 3.
Jézus és Buddha: életük, haláluk és világnézetük ellentéte 125