I. rendőr _leül a falépcsőre és pipára gyujt. Lassan, csöndesen,
szomorúan beszél._ Hát ahogy mondom, Mihály, evvel az új fizetési
rendezéssel úgy vagyunk, hogy a régi skála szerint én most már sokkal
előbbre tartanék. De hát emelték a fizetést és így most nekem kevesebb
van, mint vóna. De hát én hogy magyarázzam ezt meg a miniszternek?
Kínlódok tovább. Döglődök, kínlódok, szomorkodok.