Mr. Henry Blossom csakugyan jól bánt a foglyokkal; s a túszok iránt
talán túlságosan is figyelmes volt. Vasúti pongyolájuk sehogy se akart
kimenni a fejéből, s végre is elhatározta, hogy elvei megszegésével még
egyszer látni fogja ezeket a pongyolákat.
A mi addig történt, míg a követek odajártak, kissé bajos volna
részleteznünk. Tehát csak a legszükségesebbre szorítkozunk.
Mr. Blossom nem titkolta el a hölgyek előtt, hogy egyéni biztonság
tekintetében nem hódol többé annak az elvnek, mely eddig vezérelte. S
megvallotta nekik legtitkosabb gondolatát, mely sokkal merészebb volt,
semhogy csak kegyes óhajtás maradhatott volna.
Miss Dumbleton azt mondta a dologra, hogy:
– Bah!
Miss Senior pedig csak csöndesen sírdogált, a mint hogy egész nap nem
csinált egyebet.
De hiába lett volna minden ellentállás. Hatalmában voltak a haramiának.