megposhadna elragadtatások nélkül.
* *
Ha az embert valamely elhatározása előtt kétségek gyötrik,
leghelyesebben cselekszik, ha semmit sem kezd el. Amit ilyenkor tenni
akarna, bizonyosan beleütközik lelkiismeretébe vagy öntudatába. És
rosszul fogja végezni, még ha különben jó is.
* *
Aki erőszakkal, türelmetlenséggel és kímélet nélkül törtet az igazság
útján, vagy nem éri el soha, mivel valójában nem is az igazság
megtalálása az igazi célja; vagy ha eléri, szenvedélyes, mohó kezeivel
össze is töri egyben és akkor már az neki nem lehet hasznára többé.
* *
A ki nem fizetett adósság alapjában véve ingyenélés. Aki adósságok
hátrahagyásával hal meg, többet költött, mint amennyit ő maga teremtett,
többet élt, mint amennyihez joga volt. Tehát mások életének egyik részét
is felélte.
* *
A boldogságnak csak egy melódiája van; de a boldog emberek sohase
játszák ezt a melódiát egyazon módon.
Az emberek, kivált pedig a »nem közönséges emberek« megítélésénél
legyünk elővigyázatosak.
Sok ember van a világon, akinek az esze és a szíve nagyon mélyen
fekszik; amíg addig eljut valaki, ahhoz sok idő és fáradság kell. És azt
lehet mondani, hogy ezek mindig többet érnek, mint azok, akik mindjárt
kirakják egész belső kincsesházukat, mint a batkáros.
* *
A földön az igazságot az ember nem magáért az igazságért szokta keresni,
hanemha azért, hogy az valamire jó legyen neki. Ha semmire sem jó: ne
keresse.
* *
Az igazsággal úgy vagyunk, mint a nyers hússal a szakácsné. Megpuhítjuk,
megütjük, fűszerezzük, megrázzuk, megsütjük, fölszeleteljük, mártásba
foglaljuk, szépen feltálaljuk… és még így is mindig akad olyan finnyás
vendég, aki az orrát fintorgatja.
A nők kara: Nyomorult zsarnokok, lelketlenek és csalárdok ezek a
férfiak; de azért mégis – szeretjük őket.
A férfiak kara: Szeszélyes, megbízhatatlan és ingatag teremtések ezek a
nők, de azért mégis – szeretjük őket.
* *
Boldog volna az emberiség, ha csak annyi bűnt követnének el, amennyit a
bíróságoknak alkalmuk van megfenyíteni. És boldogtalan volna, ha csak az
volna a szabadság, amit a törvény mindenki számára biztosít.
* *
Bismarck egyszer azt mondta a politikáról, hogy olyan, mint a sakkjáték.
Az, aki csak nézi és nem ért hozzá, minden huzás után azt hiszi, hogy
már vége van; pedig a játék még csak azután kezdődik igazából.
Az élet is éppen ilyen. Aki nem ismeri egészen, azt hiszi, hogy minden
csalódásnál vége van, holott rendesen a csalódások után kezdődik csak
el.
Nem tartozunk a világnak annyival, amennyivel hisszük. Sohasem kapunk
tőle annyi becsülést és tiszteletet, mint amennyi lemondást és
önmegtartóztatást adunk érte cserébe.
A túlságosan jó emberek a világgal rendesen rossz üzletet csinálnak.
* *
Az emberi szellem, ha fejlődésnek ereszkedik, kellemetlen szagot
terjeszt maga körül, mint a must, ha erjedni kezd. Aki a tiszta bort
akarja, ezt is el kell tűrnie.
* *
A betanult előkelőség úgy zörög az emberen, akár az indiánusokon a sok
felakgatott üveggyöngy és rézcifraság.
* *
Az őszinteség és igazságosság sokszor katasztrófa felé visz; de megmenti
az embert a belső ellenmondásoktól és a morális szenvedéstől.
Amely emberrel kijönni nem tudsz, kerüld ki. Ha nem lehet, nőj a
nyakára.
* *
Aki sokat beszél, a cselekvés idejét agyonbeszéli. Egy módja van az élet
meghosszabbításának: ha fontolgatásainkat megrövidítjük és
cselekvéseinket megszaporítjuk.
* *
Aki azt állítja, hogy a férfiak a szerelemben rosszabbak mint a nők, ne
felejtse el, hogy száz férfinak jóval több mint száz nőre van szüksége,
hogy rossz lehessen.
* *
Az észt a tudás gyarapítja, a jellemet a gyakorlat.
* *
A nemzetvagyon pazarlása az aszfaltjárdán megy végbe, a gyarapodás a
derékúton, ahol a téglával és árúkkal megrakott vastagkerekű kocsik
járnak.
Csak a tökéletlen ember gyűlöli meg azt, aki megmondja neki a fájdalmas
igazságot. A tökéletesebb ember a velejáró keserűséget hamar
megbocsátja, mivel tudja, hogy kenyérre és igazságra minden embernek
szüksége van.
* *
A képmutatás felerészben abból áll, amit az emberek beszélnek,
felerészben pedig abból, amit nem beszélnek.
Ez az utóbbi felerész a nagyobb és veszedelmesebb.
* *
Ha az embert a társadalmi életben lényeges dolgai tekintetében mély
hallgatás veszi körül, tudnia kell, hogy hibás úton jár, tehát
változtatni kell útirányán.
* *
Az emberi intézmények javarésze az ösztönön alapul. Erre mutat az is,
hogy sem az iskolában, sem az életben nincs kifejlődve a jutalmazások
rendszere, míg ellenkezőleg, a büntetések rendszere csodálatos
tökéletességig kiképződött.
* *
Legbecsesebb igazságaink olyanok, mint fehérneműink. Legközelebb állanak
hozzánk. Mindenki tudja, hogy vannak és még sem szokás róluk beszélni.
Az pedig kár, hogy intim igazságainkat nem szoktuk oly gyakran
kimosatni, mint fehérneműinket.
* *
Aki valakivel jót tett, félig tette csak, ha hálátlanságát nem vette
előre számításba. Nem azért, mert a hálátlanság általános emberi
tulajdonság, hanem azért, mert az olyan _jócselekedet_, amiért
viszonzást várunk, nem érdemli meg ezt a nevet.
* *
Kimutatható a legdicsőségesebb csalásról is, hogy ahhoz az okosságnak
sohasem volt semmi köze.
Kétféle igazság van: emberi és isteni. Az emberi törekszik istenivé
lenni, de sohasem lehet azzá. Az ember igazi tragédiája abból áll, hogy
az isteni ítélőszék előtt megdicsőülés várhat rá ugyanakkor, amikor az
emberi fórum előtt tökéletesen elveszíti a pörét.
* *
Igen sok olyan bűn is van, amit ha elkövettünk, szent Péter mosolyogva
fenyeget meg bennünket a menyország kapujában és – beereszt.
* *
Embertársainkat sokkal könnyebb sírásra fakasztani, mint nevetésre. Elég
ha egy gyujtót gyujt meg valaki és azt más valakinek a ház-eresze alá
tartja.
* *
»Szólj igazat és betörik a fejed.« Igen, de mikor sok olyan igazság is
van az életben, ami szintén nem megy be az emberek fejébe másképpen,
csak ha betörik.
Ha a világot olyan könnyen meg lehetne javítani, amint mondják, már
régen szabadalmat vett volna rá valaki.
* *
Különös, hogy azok a leányok, akikben nincs meg az önfeláldozás,
türelem, lemondás és alázatosság nagy erénye, éppen a – zárdába
vágyakoznak.
* *
Ne keressük a _tökéletes igazságot_; elégedjünk meg azzal, amit
elérhetünk. A művészetben a valóság jelképe a tükör és könnyen be lehet
bizonyítani, hogy még az is csak fonákul mutatja a valóságot.
Állj a tükör elé, emeld föl a jobbkezedet és meg fogsz győződni, hogy
hasonmásod a _bal_kezét emelte föl.
* *
A bölcsesség olyan háziállat, mely a szegények és szerencsétlenek
házában szokott tartózkodni.
A hivatal a náthától abban különbözik, hogy azt sokkal nehezebb
megkapni.
* *
A nő tudása ne legyen kisebb, mint a férfié, de legyen – más.
* *
A szerencse: ajándék. Ha az ember igazságosan összeméri cselekedetei
értékét bajaival és szerencsétlenségeivel, okvetetlenül rájön, hogy
szenvedéseit megérdemelte.
Az, hogy valakit szerencse ér, csak az emberi tökéletlenség bizonyítéka.
[Transcriber's Note:
Javítások.
Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.
A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:
68 |idegrendeszr |idegrendszer
105 |haladottab |haladottabb
171 |asszonyé,; csakhogy |asszonyé; csakhogy
197 |többbel |többel
207 |bálben |bálban]