_Különös örömöm telik benne, hogy ismét nekem jutott a szerencse,
Gulliver hatodik, eddig ismeretlen úti naplóját kiadni és bemutatni a
közönségnek. Kitünő elődöm a Gulliver-féle kéziratok és hagyatékok
felkutatásában és sajtó alá rendezésében, Swift Jonathán, kétszáz évvel
ezelőtt négy teljes útinaplót hozott nyilvánosságra, Gulliver’s Travels
címen a Liliputban, Brobdingnagban, Laputában és Hahnhnhms-országban
szerzett benyomások anyagából. Ezelőtt mintegy két esztendővel sikerült
rábukkannom – sajnos, csak töredékekben – az ötödik eredeti
Gulliver-kézirat egy másolatára, melyet Utazás Faremidóba cimen
állítottam össze – a kitünő utazó barátai és szelíd, istenfélő eszméinek
kedvelői bizonyára emlékeznek még erre a könyvre, mely, ha a benne
foglalt csekély jelentőségű földrajzi és néprajzi adatokra való
tekintettel, nem is mérhető Stanley vagy Nansen, vagy akár Vámbéry
halhatatlan műveihez, – megfigyeléseinek jámbor és becsületes hűsége s
ama lángoló hazaszeretet és emberszeretet révén, mely az egészet
besugározza, bizonyára odasorozható ama művek közé, melyeket minden
pedagógus nyugodtan ajánlhat az ifjúság okulására és ismereteinek
fejlesztésére éppen úgy, mint a társadalmi együttérzés istápolására: –
olyan erények ezek, melyek Gulliver minden eddig ismert írásában
fellelhetők. Itt következő útleírását, mely Capilláriáról, azaz a női
nem országáról szól, a benne foglalt tájfestésektől és, bár nem
nagyigényű, de hű és megbizható topográfiai és természetrajzi
megfigyelésektől eltekintve, – főként az a meleg és tiszta szeretet
tünteti ki s teszi eléggé nem ajánlható olvasmányává mindazoknak, akik
nem hajmeresztő és tarka fantasztikumot keresnek, hanem őszinteséget és
egyszerűséget, mellyel szerzőnk a családi élet idilli szépségét, a férfi
és nő viszonyának boldog örömeit s mindazokat a bölcsen felállított
emberi és isteni törvényeket dicséri, melyek a fennálló társadalomban
lehetővé teszik, hogy férfi és nő nemes összhangban élhetnek együtt a
dicső emberi fajta fejlődésére és boldogulására._
_Karinthy Frigyes_