[Footnote 6: Lamarcknak a darwinizmus szempontjából érdekes munkája, «a

zoológia filozofiája» új francia kiadásához Charles Martins rövid

életrajzi bevezetést írt, mely a tudós tragikai végét néhány egyszerű,

de mélyen megrázó szóval írja le: «Négyszer nősült és hét gyermek atyja

volt; csekély örökségét és előbbi megtakarított pénzét is elvesztette

néhány a spekuláczió által a közönségre dicsőitésekkel rátukmált

pénzintézetnél. Csak szerény tanári fizetése védte meg a nyomortól. A

tudományok barátai, kiket zoologusi és botanikusi hírneve hozzávonzott,

csodálkozva látták tehetetlen helyzetét; úgy tünt fel nekik, hogy egy

felvilágosodott kormányzatnak kissé gondosabban kellene törődnie egy

aggastyán helyzetével, aki hazáját híressé tette. Lamarck 1829 december

18-án halt meg nyolczvannyolcz éves korában, két leánya mindennemű

segélyforrás nélkül maradt. Magam is láttam 1832-ben Cornelie de Lamarck

kisasszonyt, a mint csekély díjazásért fehér papirlapokra raggatta ama

muzeum herbáriumának növényeit, melynek az ő apja tanára volt. Bizonyára

gyakran mentek keresztül a kezén olyan növényfajok, melyeknek apja adott

nevet és melyeket apja írt le és ez az emlékezés bizonyára csak fokozta

gyászának keserűségét. Ha miniszter vagy tábornok leányai lettek volna,

a két testvér bizonyára kegydíjat kapott volna az államtól, de hát apjuk

csak egy nagy, hazájának a jelenben és a jövőben dicsőségére váló

természetkutató volt, róluk tehát meg kellett feledkezni. Meg is

feledkeztek.»]

[Footnote 7: Az antidarwiniánusok zöme, mely ragaszkodott a fajok

állandóságához és a «teremtés fogalmához», a Darwin fellépése óta

lefolyt évtizedekben úgyszólván az utolsó emberig kihalt. Ha a mai,

gyakran nagyon is személyileg czímezett vitákban a modern biologia terén

itt-ott a darwinizmus elleni ellenzéknek bizonyos új neme válik

észrevehetővé, mely a laikust megzavarhatja, akkor alapjában véve

többé-kevésbbé önkényes definicziókról és fogalmi zavarokról van szó. A

valóság szerint Darwin szelleme hatja át mindezeket a vitákat és ma is

uralkodik rajtuk, akár akarják a szót, akár nem. Ahol pedig ezek a viták

Darwin nézeteinek részleteibe bocsátkoznak, új igazságok tanításának

ürügye alatt, ott vannak igazán tele Darwin szellemével. Mert épen a

vakon elhitt dogma és a haladásellenes tekintély ellen küzdött Darwin,

mint senki más. Ő tanította, hogy egyáltalán semmi sincs az igazság

fölött és hogy az igazi természetkutató számára nem fájdalmas, hanem

megtisztelő, ha a jobban indokolt tény előtt meghajol és személyre való

tekintet nélkül az igazság mellé áll. Aki ebben kételkedni mer, az épen

azt bizonyítja, hogy sohasem olvasta műveinek egyetlen sorát sem.]

[Footnote 8: Thomas Huxley (szül. 1825) számos elsőrendű szaktudományi

munkán kívül különös érdemet szerzett a szabad és a természetnek

megfelelő világnézet korunkban való kifejlődése ügyében kitünő népszerű

irataival is. Ezekben mint hivatott népművelő jelenik meg, amilyen ez

kell, hogy legyen: egyszerű és mégis előkelő tudása teljes tudatában, a

legegyszerűbb elme megértéséig leszállni tudó és mégis tekintetet nem

ismerő hirdetője a természetkutatás fenséges missiójának. Minden

népszerű irata a legmelegebben ajánlható olvasmány.]

TARTALOM.

A modern világkép alapvetése.

II. Keplertől Newtonig 3

A világkép kitágulása a kozmosz-kép fejlődéstörténetévé a tudományos

geologia kezdetétől Darwinig 31

[Transcriber's Note:

Javítások.

Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.

A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:

14 |mathematica) |mathematica»)

34 |nem hozhozhat |nem hozhat

48 |hagományyos |hagyományos]

A természettudomány fejlődésének története (2. kötet) · 第 7 / 7 段