sulyát.
357. Annyit használ, mint Atmejdánban tömjénnel füstölni. (Atmejdan, egy
nagy tér Konstantinápolyban azelőtt a nyillövők gyakorlati helye.)
358. Egy papucscsal is beéri, hogy Bajram-ot csináljon magának.
359. Ne légy oly hajszálnyi finom, könnyen el találsz szakadni.
360. A ki haraggal áll fel, kárral szokott leülni.
361. A harag (boszu) édesebb a méznél.
362. A döglött lovat keresi, hogy a patkót leszedje róla. (Nagyon
fösvény.)
363. Az ökör meghalt, a társaság szétoszlott.
364. A bölcset verték s az én hátam érezte.
365. Pamut fonállal kötözték meg. (Bajos állapotban van.)
366. A ki a pilavot szereti kanalat hord magánál.
367. A szerdán meglátszik, milyen lesz a csötörtök.
368. A rizs nem száll fel a viz felszinére.
369. Ha már megfött az étel ne vegyits közé vizet.
370. Csak a gazdag szép és tiszteltetett.
371. A czukor más és más a csodasó. (Ámbár mindkettőnek egyenlő szine
van.)
372. A ruha nem bizonyitja a bátorságot.
373. A sarkantyú cseng és bong, de csak a pénz mivel mindent.
374. Ólmot az ördög fűlébe! (Hogy meg ne hallja. Szokásos példabeszéd
midőn illetlen beszédet kell ismételni).
375. Légy óvatos az alamizsnával, hogy roszat ne cselekedjél vele. (Ha
méltatlannak adsz.)
376. Ne nyisd ki szádat helytelen beszédre.
377. A ki alamizsnát oszt, soká él.
378. Ne a testet nézd hanem a lelket.
379. Csak kérdezz és te is bele jutsz a Kaabá-ba.
380. Még a viz is hamarébb nyugszik mint az ellenség.
381. A fiatalságot a hallgatás, a kort a beszéd illeti meg.
383. Ne gyürd fel nadrágodat elébb, mint sem a folyóhoz értél volna.
384. A Szofu azt állitja, hogy nem eszik foghagymát; pedig ha talál, még
a haját sem hagyja meg.
385. A tulerős eczet még saját edényét is megkárositja. (A hirtelen
haragu beteg.)
386. Mi hátra marad, gyakran el is fog maradni.
387. Fejét feláldozza, de titkát nem áruja el.
388. A ki verebektől fél nem hint kását,
389. A hallgató okosabb legyen a beszélőnél.
390. Ne aggodjál azon ma, mit fogsz enni holnap.
391. A birtokos belényugodott már s most a kupecz nem akar. (Szokásos a
szolgára ki uránál takarékosabb.)
392. Ha holnap lesz, megjöhet még az áldás.
393. Szakállad tán csak nem megőszült a malomban? (Ne tettesd magad oly
fiatalnak.)
394. A siketet ne üdvözöld kétszer. (Az ő hibája ha elsőször nem
hallott.)
395. A késő megbánás hiábavaló.
396. Türelemmel a szederfát selyemmé változtatod.
397. Szép a viz a pohárban, szép a hajó a gyárban.
398. A szó lábaira esett. (Nem ment teljesedésbe.)
399. A hű barát többet ér a rokonnál.
400. A légy ösmeri a nyalánkságárust.
401. Hallgatásod édesebb a zenénél. (A fecsegőkre alkalmazott guny.)
402. A légy ugyan kicsi, mégis felkavarta a gyomrot.
403. Tőkéjét egy macska hátára rakta. (A hütelen igazgatóra czélzó.)
404. A ki gyorsan jár lábaival ruháiba bonyolodik.
405. Parancsolj a restnek s ő maga fog aztán tanácsolni neked.
406. A vasat üsd a mig tüzes.
407. A töröknek későn érik meg az esze.
408. A kertésznek nem lehet zöldséget árulni.
409. A ki a kolostorban vár, levest kap. (Türelem czélhoz vezet.)
410. Meghallotta a nyúl, hogy a vadászkutya megbénult. (Azért jár-kel
oly büszkén.)
411. A gyéren vetett retek jobb a sürün vetettnél. (A sok nem mindig jó
is.)
412. A kőböl is, ha préseli, vizet sajtol ki. (Kitartó, nagyratörő
emberről szólva.)
413. A gazdagnak nehéz ajándékot nyujtani.
414. A fösvénység szeme, csak a föld által elégittetik ki. (t. i. a
sirban.)
415. Kilencz évnek szerdái kerültek össze.
416. Sántitó szamárral ne csatlakozzál karavánhoz.
417. A mig fősvények fognak létezni a gazemberek nem maradnak éhen.
418. Édes szavak még a kigyót is kicsalják lyukából.
419. Váratlanul esik a kő az ember fejére.
420. Az alvó kigyónak ne lépj a fejére.
421. Repülő madártól vár segitséget. (Hasztalan remény.)
422. Mint a liszteszsák csak a bot alat porzik. (Csak erőszakkal lehet
valamit kicsalni belőle.)
423. Lisztünk meg van szitálva; szitánkat szögre akasztjuk.
424. A távolból még a dobszó is szépen hangzik.
425. Olcsó eczet édesebb a méznél.
426. Olcsó husnak hig a leve.
427. Üss a koldusköpenyegre. (A szegények elhagyatottságára utal, kikkel
szemben mindenki, mindent megenged magának.)
428. A milyen távozása, olyen a jövetelem, a milyen a tésztája (melylyel
megkinál,) olyan a kásám.
429. Van vagyona – irgalmas is lehet.
430. A szappan a mit adtál, még mindig nem birja eltávolitani az
előidézett szennyet.
431. Mint az olaj, a felszinre tolakodik.
432. Az éhes medve nem tánczol.
433. Az éhes ásit, a szerelmes nyujtózkodik, (ha nem érte el czélját.)
434. Az éhes tyuk a hambárról álmodik.
435. A várakozás jobban kinoz a tüznél.
436. Este az ivásnak, reggel kártyázásnak engedi át magát és mégis a
paradicsomba remél jutni.
437. A bőkezüség nem csökkenti a gazdagságot.
438. A mivel jött az ember, azzal távozik is.
439. A neveletlentől vedd meg a becsületet.
440. Egyél keveset és tarts szolgát magadnak.
441. A ki engem tisztel annak szolgája vagyok, a ki engem gyaláz, annak
ura vagyok.
442. A felbőszitett szamár még a lónál is jobban szalad.
443. A fehér pénz a fekete napra van számitva. (Fekete, t. i.
szerencsétlen.)
444. Folyó vizben nem marad piszok.
445. A sánta hamar elfárad.
446. Akár fehér a kutya akár fekete, mégis kutya marad a kutya.
447. Az ember belülről tarka. (Nem külsőleg mint az állat.)
448. A lelkiismeretesség fél vallás.
449. Ravaszsággal még az oroszlánt is rá lehet szedni, erőszakkal még
egy tücsköt sem.
450. Nem tanácsos másnak kötelén a kutba szállni.
451. Alacsony helyről nézve még a dombocska is hegynek látszik.
452. A követ sérthetetlen.
453. A kézcsókolás nem koptatja a szádat.
454. A müszer dolgozik, de a kezet illeti a dicséret.
455. Arany kezet nem vág meg a kés.
456. Az árva gyermek maga metszi el köldök zsinorját.
457. Sokan sajnálják az árvákat, de kevesen istápolják.
458. Kötélre ne hints lisztet. (Ne tégy hasztalan dolgot.)
459. Ne higyj barátodnak, mert bőrödet szalmával tömi ki.
460. Magadat varrótüvel szurd meg, az idegent zsáktüvel.
461. A ki mézzel bánik, ujjait lenyalja. (az az, a ki szerit teheti,
lop.)
462. A mi egy szájból jön, ezerekre terjed ki.
463. Egy bolha miatt az egész paplant elégeti! (A nagy áldozatról
mondatik.)
464. Egy fillér miatt tőrét a csilagoknak szegni. (A fösvény.)
465. Egy köpenyegem van, azt kiteritem s lefekszem a hová tetszik. (A
nőtelen ember.)
466. Tiz remete beéri egy kanállal.
467. Egy juhról nem lehet két bőrt nyuzni.
468. Arany kalitkába zárták a fülemilét, de ez egyre kiáltá: ó hazám!
469. Egy baleset tanulságosabb száz tanácsnál.
470. Csak esőben tanuljuk megbecsülni a köpenyeg értékét.
471. A nagy fej nagy fájdalmakkal jár.
472. A fazék feldült és födelet talált, (t. i. az esetleg gyakran
meghozza azt, a mit hosszasan kerestünk.)
473. Akár milyen nagy a mecset, az Imam mégis csak azt prédikálja a mit
tud.
474. Ha a mecset össze is dül, az oltár mégis helyén marad. (A szépség
nyoma megmarad.)
475. Harangját fűvel tömték be. (Megcáfolták.)
476. A posványba ne dobj követ (mert beszennyezed magad.)
477. Ne utazzál gyermekkel, kinevet, ha a teher lecsuszik hátadról.
478. A tulságos dédelgetéstől a kedves elundorodik.
479. Az omlatag épületnek nem használ a javitás.
480. A szöget csak a szög turja ki helyéből.
481. Ne lakjál oly helységben, hol orvos és biró nincs.
482. Az igazság szavára még az őrült is hallgat.
483. A győztesnek van igaza.
483. A ki fürdőbe megy, izzad. (Minden tettnek megvannak
következményei.)
485. A házi tolvajt nehéz rajta kapni.
486. A szeszély a lélek alatt rejlik. (Tehát csak halál után jöhet elő.)
487. A timár csak azt a bőrt rángatja, mely neki tetszik. (A sors csak
azt veri, a kit üldüz.)
488. A nyelvnek nincsen csontja. (Minden beszédre képes.)
489. A világ egy kövér fark, olyan mint az angorajuh-é, (a ki az
élvezetéhez ért, annak váljék egészségére.)
490. Barátok közt mázsa szerint mérj, az üzletben lat szerint.
491. Ha elbukol, a földet is öleld meg.
492. A koldus arcza fekete, (gyalázattal boritott,) de erszénye kövér.
493. A versenytárs nem árt ha nyiltszivü.
484. Szépséget nem lehet kierőszakolni.
485. Az erőszakot nem szokta követni magyárázat.
496. Ha a juh a nyájtól távozik, a farkas elragadja.
497. Ne a szónokra, de szónoklatára figyelj.
498. Ha a törvény metszi le az ujat, az nem fáj.
499. Éppen az aggályosan őrzött szembe esik bele a szálka.
500. A vizet a szalma alá vezeti, (vagyis, titkokat sző).
501. A nyúl duzzogott a hegy ellen, de az mit sem tudott róla.
502. A jóllakott nem érzi az éhes állapotját.
503. Az okos beéri vele ha megszagolja a rózsát.
504. Sürgős ügyekbe az ördög is elegyedik.
505. A szerelmesnek csak egy intés kell, a dervisnek egy ok, (hogy
felforrjon benne az indulat.)
506. Egy oktalan fej baját a láb viseli.
507. Az ész nem a korban, de a fejben rejlik.
508. A hazátlan madárnak Isten épit fészket.
509. A hazátlan harczosnak rövid nyelve és görbe nyaka van. (Sokat kell
türnie és keveset beszélnie.)
510. A válás vége a viszontlátás.
511. A sors abroncsán ment keresztül, (vagyis, sokat tapasztalt).
512. A vénűlő farkast gúnyolják a kutyák.
513. A szárazzal a nedves is elég.
514. Ki szép? kérdezték a hollótól; »fiaim« felelé büszkén.
515. A gesztenye elvetette haját s most megveti azt.
516. A szem lát, a sziv kiván.
517. A sziv mindaddig eped, mig a szem nem lát.
518. Szép az, a mit a sziv szeret.
519. Mielőtt bemennél, gondolj a kijövetelre.
520. Puszta szóval nem lehet sajtot késziteni.
521. A bánatot örömmé változtatni, az az élet művészete.
522. Inkább köveket hordani az eszessel, mint ostobával szövetkezni.
523. A ki róvásra iszik bort kétszer ittasodik meg. (Egyszer az ivás,
másodszor fizetés alatt.)
524. Minden bárányt saját lábánál akasztanak fel.
525. Minden ember szivében egy oroszlán leskelődik. (Egy erős
szenvedély.)
526. Ne tarts mindenkit, a ki szakállas, atyádnak. (Ne adj a külsőre.)
527. A tehetség szerelmet ébreszt, az erény tiszteletet.
528. Ha a hazug háza leég, senki sem hiszi el neki.
529. A lusta ló erősebben rug ki.
530. Ha mindenki vásárra vinné az eszét, utóljára mégis csak mindenki a
magáét vásárolná vissza. (Mindenki megvan elégedve a maga eszével.)
Özbég-mondatok.
(Csagatai tanulmányok-czimü munkámból.)
1. A ki két hajóba kapaszkodik, bizonyosan a vízbe ful.
2. A szégyen rosszabb a halálnál.
3. A szivből siró még a vakot is könnyre inditja.
4. A ló ha sovány, a vitéz ha idegen országban van (rosz szinben
vannak.)
5. A bölcs egy és ugyanazon kőben kétszer nem botlik meg.
6. Ezerszer dicsérheted – a muszkát, még is kék a szeme (t. i. nem szép
özbég fogalom szerint.)
7. A fiatal ember lehet, hogy meghal, de az öregnek kell meghalni.
8. A sokat hizelgő nyelv nyalásával sebet ejt.
9. A ki a verebeket félti, az nem vet kölest.
10. Lányom hozzád szólok, de hallja az ángyom.
11. A teher nélküli szamárnak kedve szottyan leheverészni.
12. A kiejtett szót már nem lehet többé lenyelni.
13. Kinek szive megtelik annak nyelve hamar feloldódzik.
14. Csak a tuskóból száll föl a sürü fűst.
15. Ki gyorsan beszél, az gyorsan meg is bánja.
16. Jobb az eleven egér a holt oroszlánnál.
17. Kit az Isten megver, azt a próféta botjával meglöki.
18. Egyik azt mondja, hogy tizenkilencz, a másik: egy hiány husz.
19. Lóháton ülő atyját sem ismeri (a felfegyverkezett saját rokonait sem
kiméli.)
20. Ha meghalsz, sírod is kényelmes legyen.
21. Az emberek megszólitják, az állatok megnyalják egymást.
22. Az embert szavánál, az állatot szarvánál fogják.
23. Mit az anyatéjjel beszittunk, attól csak a lélekszakadtával
szabadulunk.
24. A nyitott száj nem egy hamar éhezik.
25. Az arany még Illés prófétát is tévutra vezeti.
26. Az ujonnan esett hónak ne örűlj, mert zord hideg követi; a pap
látogatásának ne örűlj, mert kérése követi.
27. A jó lónak elég egy ostor, a rosznak ezer is hasztalan.
28. Ki az ivástól jól nem lakik, az a nyalástól még kevésbé fog jól
lakni.
29. Szép remény felér fél szerencsével.
30. Ha a kéz mindazt adná mit a nyelv igér, nem maradna többé koldus,
mindenki herczeg lenne.
31. Két molla egy férfit, egy molla egy asszonyt ér.
32. A valamire való már tizenöt éves korában férfivá lesz, a semmitérő
még negyvenben is gyermek.
33. Az egésség vagyon, a betegség szegénység.
34. Ki vért keres, az az eret is megtalálja.
35. Szép az utazás bármilyen messze is.
36. Szép a szüz bármilyen csunya is.
Kazán-tatár-mondatok.
(Bálint gyüjteménye után.)
Hogy mi történik faludban, azután a szomszéd faluban tudakozódjál; hogy
mi történik házadnál, azt szomszédodtól kérdezd.
Az éhesnek haragja gonosz.
Evéstől senki sem hal meg.
Ne siess, mert elkésel.
A hol a ló hömpörög, ott szőrt hagy hátra.
Ne ostorozd a lovat, de unszold abrakkal.
Sok pálinkát igyál, de keveset részegeskedj.
Ha eltörik a kocsi, tüzelő fát ád, ha megdöglik az ökör, húst ád.
A ki lassan jár, utóléri a nyulat.
A ki lassan jár, messze jut; gyors lépés nem tart soká.
A kimondott szó, valamint a levágott kenyér, nem térnek vissza előbbi
helyükre.
A halál elől még a pénz sem menthet meg.
A kutya ugat és a farkas nyugodtan folytatja útját.
Kinek nincs munkája, ennivalója sincs.
A ki két nyulra vadász egyszerre, egyet sem fog.
A nőknek hosszu a haja, de rövid az esze.
A kinek szánkáján ülsz, annak nótáját énekeld.
Ha a meny tésztát vág, a napának görbének tetszik a dolog.
A meny hasa a napának mindig nagynak látszik.
Nem minden nap jut a vajaskásából.
Ha egy napi utazásra kelsz, egy hétre való élelmiszerrel lásd el
magadat.
A szem félénk, a kéz merész.
Isten mellőzésével, ne meneküljünk a császárhoz.
A jó hirnév többet ér a vagyonnál.
Inkább a gazdagnak szolgája, mint a szegénynek fia.
Ha felfelé köpsz, saját orczádra hull vissza.
Véletlenül nem nő gabona.
A betegre szállnak a legyek.
A csuka elpusztúl, de fogai nem.
A bot erőt ád a csikónak.
A bolonddal nem jó sem találni, sem osztozni.
A menyegző után a bot következik.
A türelmes tür, a türelmetlen panaszkodik.
A vak tyúknak a kutyazab is búzának tetszik.
Az egészséges fej, mindig talál sapkát.
Ha édes is a méz, még sem harapunk az ujunkba.
Egy lóra nem raknak két szerszámot.
Az öt ujból, mindig egyenlően fáj, akár melyik-e – be harapsz.
Ma »kedves testvér«, holnap maró »foghagyma« holnapután »kutyakölyök.«
A feldicsért leány násznapján csuffá válik.
A juhtól gyapjut, az embertől adót nyernek.
A jóllakott kutya megharapja urát.
Altaj-mondatok.
(Radloff után.)
Hogy véled megfogni az ég madarait? hogy véled megfogni a tenger halait?
Ki látta, hogy a bak szarva eget ért volna?
Ki látta, hogy a teve farka földig érne?
A keselyüt röptén, a gyorsat menésén, (ismerjük fel.)
A ki nem tud járni, elrontja az utat, aki nem tud beszélni, elrontja a
szót.
Nem járhat-é a poroszkáló ezer uton? nincs-é a ravasznak ezer szava?
A sügérnek nincs leve, az ostobának nincs esze.
Ha járni látod a békát, mit törődöl gyorsaságával.
Az öregnek szavait dugd a zsákba; a tekintélyesnek beszédét dugd
zsebedbe.
A bundában él egy ember, de ki ösmeri? A nyereg takaró alatt él egy ló,
de ki ösmeri? (Arra törekedjünk, hogy mindent minél tüzetesebben
megismerjünk.)
A helyett hogy sok lennél és szemét, légy kevés és légy művészet.
Ujat készits és vedd fel, régit javits meg és vedd fel szinte.
Szeles napon nincsen csend; gondolatterhes napon nincs álom.
Ha rozzant is, de saját házad legyen; ha bőjti étel is, de saját kásád
legyen.
A rosz lövész golyója csak hat ölre ér.
A ki tisztelte az úrat, ur lesz; a ki tisztelte a gazdagot, gazdag lesz.
Bár mit egyél, bátran egyed; csak kavicsra ne jusson a fogad!
Bár mit veszesz fel, vedd fel bátran; csak a nap el ne perzselje a
hátadat!
Bár min lovagolsz, lovagold bátran, csak lábad a földet ne érje!
Ha húst főzök, nem marad számodra lé; két szóból egy sem számodra való.
A vének a lovak közül levágásra valók, a vének az emberek közül, gúnyra
valók.
A száraz kanál nem esik jól a szájnak.
A kinek magas gondolatai vannak nem éri el az estét; aki nagy lépéseket
tesz, nem éri el az ajtót.
Az aranyfejü nőnél jobb a sovány fejű férfi.
A férfi kantárszára hosszú, a ló patkója lapos.
Ha a lovak nyeritenek, felismerik egymást; ha az emberek beszélnek
felismerik egymást.
Ha sovány is, vedd zsirosnak; ha kevés is, vedd soknak!
Ételem csekély, fejem kopasz.
A fekete észnél, mely oly nagy mint a teve, jobb a bölcs ész, mely kicsi
mint a tapló.
A varjú, mely utánozni akarta a ludat kificzamitotta a lábát.
Ha újat látsz, ne légy magadon kivül örömedben, ha régit látsz meg ne
vesd.
A holnapi kolbásznál jobb a mai máj és vese.
Az agglegény nyakát a tetű eszi meg, és megtakaritott pénzét megeszi a
kutya.
A mi nem fog vágni, azt ne köszörüld, a ki nem akar rád hallgatni, azt
ne tanitsd!
Ha meghalni szándékozol, ne dobd el kenyeredet!
Ha egy helyet elhágysz, magot vess elébb!
Mielőtt szépségre néznél, belső érték után tudakozódjál.
A hős tönkre megy, a dühöngő elvész.
A ki a fagygyal küzd, az fülét veszti el; a ki az úrral küzd az fejét
veszti el.
A mit az okos hat nap alatt tesz meg, azt a ravasz öt nap alatt végzi
el.
A békeszerető fejet le nem üti a bárd.
Nem úgy megy a mint az ész gondolja, úgy megy, a mint Isten határozza.
Ha a rosz kutya meghízik, ne bocsás senkit oldala mellé; ha rosz ember
meggazdagodik, ne bocsás senkit oldalához.
A nő szivében egy vértezett, ragyogó férfi él.
A férfi szivében egy felkantározott tüzes ló él.
Az ócska bunda galléra, a jó idő emléke nekem.
A békitő a népnél olyan, mint a gomb a bundán.
A kinek csak egy lova van és versenyt lovagol vele, olyan mint az ember,
ki a csupasz bundában birkozásba bocsájtkozik.
Ha kés van a kezedben, ne keveredjél veszekedésbe.
Ha lóhurok van a kezedben, ne menj a verekedéshez.
Aki verekszik, elfárad, aki veszekszik, elbágyad.
Olyannal, ki idegen törzsből való, ne menj vadászni!
Olyannal, ki más apától való, ne lépj üzleti összeköttetésbe!
Ha még nem látod a vizet, ne vesd még le a csizmát!
A ki vaskabátot hord, az meghal,
aki bőr kabátot hord, az életben marad.
Ha eszel, ne siess!
Ha lovagolsz, meg ne állj!
A hol lovagolnak, ott út van,
a hol élnek, ott nép van.
Tavaszszal vannak lóversenyek,
őszszel vannak birkózások.
Törzs nélkül nincsen ember,
mérték nélkül nincsen csizma.
A mi szarvas, az szőrös,
a mi ember annak neve van.
A helyett, hogy a rosznak kezébe adnád, tedd a jónak útjára.
Roszszal ne tégy jót,
A ló hát feltört sebhelyét kend be.
A rosz ember háborúban hasznot hajt.
Ne aggódjál: az előkelőtől nem születik semmi rosz!
Ne mondd: hogy a rosztól nem születik előkelő.
Ha valami a jó mellett fekszik, rá ragad a jó, ha valami a rosz mellett
fekszik, rá ragad a rosz.
Más az, gyorsnak lenni a nyelvvel, más, gyorsnak lenni a lábakkal.
Ha pénzt szerzesz munkáddal, utódaidnak való, ha ételt szerzesz
munkáddal, a gyomornak való.
Kövesd az utat, ha mindjárt kerülő; csak leányt végy el, ha mindjárt
viselős is.
A ki halakat fog, meg nem gazdagodik, a mi a földön fekszik meg nem
szárad.
Ha vas, vágd rövidre, ha fa, vágd hosszura.
Ha az apa hiányzik, a fiu nem ér semmit, ha az anya hiányzik, a leány
nem ér semmit.
Inkább mint hogy leányt örizz, tarts kezedben izzó parázst.
A lovat zsirja, az embert ruházata szerint, (iteld.)
A ki sokat lő, még nem lövész, a ki sokat beszél, még nem szónok.
A távolfekvőt hallani, a közelfekvőt látni lehet.
A fa gyökere áthat a földön, az ember gyökere áthat a népen.
Az ember keze szolgai. Isten keze hatalmas.
A ki ajándékokat adott, azt megint helyrehozni igyekszik.
Oly leányt, kinek rosz anyja van, ne végy el; oly házba, melynek ajtaja
rosz, ne lépj be.
A ki igazán meghal, azt meg nem menti egy Saman, a ki éhen hal, azt meg
nem menti a gazdag.
A serczegő, nyikorgó pakoló-nyereg nem hágy békét a ló fülének.
Az egészen ostoba feleségét dícséri,
Az egészen okos kutyáját dicséri.
A kinek hasmenése van azt követi a kutya.
a tréfás embert követik az emberek.
A sajtos-üst ki forr,
az oktalannak szája kicsordul.
Homok nélkül nincs folyó,
Isten nélkül nincs nép.
Gallér nélkül nincs bunda,
törvény nélkül nincs nép.
A ki egy nagyot tisztel, nem marad fekve,
a ki előkelőt tisztel, nem megy tönkre.
Ne emelkedjél tul, a nagyokon,
légy engedelmes előkelö erányában.
A ki a nagyokat tiszteli, hosszú életnek örvend.
A rágalmazót megsemmisitik, eladja a lelkét:
A hazug tönkre megy,
sötétségbe merül.
Egyél kenyeret és sót!
tarts ártatlan beszédeket.
A ki két fejet egyesitett, azt Isteni vigasznak nevezik,
aki két fejet összeveszitett, azt isteni büntetésnek nevezik.
Az irigynek nincs inge.
Ha van mihez, kapj utána mint a farkas,
ha nincs semmi, válj szárazzá mint a hur.
A mit kerestem, az apámnak, anyámnak,
a mit tanultam saját magamnak való.
Két ember közül, az egyik magasabb,
ha csak egy ember van jelen, a sapkája magasabb.
Mért követelsz trágyát oly országtól hol nincsen marha?
Vége.
Lábjegyzetek.
[Footnote 1: A konstantinápolyi magas társaság szolga személyzetét,
külön s kimeritőbben irtam le: »a magas porta és annak oszlopai« czimü
szakaszban.]
[Footnote 2: Szibirjagi szibiriai zsirnak híják a Konstantinápolyban
leginkább használt zsiradékot, mely Oroszországból importáltatik.]
[Footnote 3: A török kürk szónak szószerinti forditása, mely lényegére
nézve azonban inkább prémes háló köntösnek mondható.]
[Footnote 4: Nargileh a perzsa Nardsil (kókosdió) szóból ered, mert a
vizkorsó eleinte e gyümölcsből készült s csak később utánoztatott alakra
nézve agyagból és üvegből.]
[Footnote 5: Persia ezen kitünő bora, az első két évben nagyon hasonlit
a tokajira, s ha nem is áll azzal egészen egyenlő szinvonalon, a tokaji
után mindenesetre legjobb.]
[Footnote 6: Az arab Hasasin (hashish-evő) szóból származott.]
[Footnote 7: E szavak írásmódja oly annyira hasonló, hogy utazás és
pokol közt a különbség egyetlenegy pontból áll.]
[Footnote 8: A Cselebi, vagy Csorbadsi czimek csak az ujabb korban
adatnak keresztényeknek, azelőtt ezek kizárólag mohammedánokat
megillettő rangczimek voltak.]
TARTALOM.
Előszó I–III
A ház s a háztartás 3
A családi élet 16
Nők 28
Sá’ir evlenmeszi, azaz: egy költő házassága 51
Ruhák és ékszerek 66
Étkezés 95
Tivornyázás 105
Dohány és bóditó szerek 118
A fürdő 147
Iskolák 161
Műveltség 183
Ünnepek 196
Zarándokok és zarándokolások 209
Dervisek 233
A fényes porta és oszlopai Konstantinápolyban 255
A karavánok 281
Bazárok és bazárélet 299
Keresztények és zsidók 309
Moszlim néptypusok 339
A jelenkor moszlim fejedelmei 355
Példabeszédek 375
Oszmán példabeszédek 377
Özbég-mondatok 405
Kazán-tatár-mondatok 407
Altaj-mondatok 410
[Transcriber's Note:
Javítások.
Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.
A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:
I |Iszlám a 19-dik században – »czimű |»Iszlám a 19-dik században« –
czimű
I |tekinlélyes |tekintélyes
12 |Azsiában |Ázsiában
13 |»avantgarde-al |»avantgarde«-al
14 |ennyít, meg ennyit |ennyit, meg ennyit
16 |zolgáknak |szolgáknak
17 |háztartásí |háztartási
21 |nehézhesebbekké |nehézkesebbekké
22 |kurópai… teeinthető |európai… tekinthető
29 |küölnbözik |különbözik
34 |Azsia |Ázsia
38 |szépek éz fiatalok |szépek és fiatalok
38 |adjuk össsze |adjuk össze
39 |incsenn |nincsen
42 |mindenüttt |mindenütt
48 |térsadalom |társadalom
49 |(Szevidsi khatum, |(Szevidsi khatum,)
76 |meltett |mellett
81 |testén hordan |testén hordana
87 |bekáig |bokáig
89 |semmmiképen |semmiképen
95 |hagyományes |hagyományos
100 |játjsza |játszja
102 |sovány es ebédet |sovány estebédet
105 |imporáltatik |importáltatik
106 |forditáta |forditása
110 |szivraható |szivreható
114 |század vévéig |század végéig
118 |Azsiába |Ázsiába
133 |hossszadalmas |hosszadalmas
136 |Közép-Azsiában |Közép-Ázsiában
137 |valamenyyi |valamennyi
137 |Közép-Azsiában |Közép-Ázsiában
139 |álmodní |álmodni
145 |leginkábbb |leginkább
150 |látogaitóiról |látogatóiról
153 |pejjé változtaják |pejjé változtatják
157 |igazhitü momád |igazhitü nomád
167 |szabad játékárak |szabad játékának
168 |hallotttam |hallottam
169 |feltatáltátok |feltaláltátok
171 |Szamarkandhan |Szamarkandban
171 |székhhelye |székhelye
174 |Közép-Azsiában |Közép-Ázsiában
179 |feltalálásáhan |feltalálásában
188 |Egypptom |Egyptom
190 |anélkül hegy |anélkül hogy