Lu. Ne gúnyolj. Én nem szeretem, de ő szeret és tisztel. Mint férjes
úrinőt. Ezen alapszik a szerelme. Ezért bánik velem ilyen finoman. Nézd,
most is milyen finom helyre hozott! Ha tudná, hogy egy moziban
jegyszedőnő vagyok… Egy fénybogár… a kis zseblámpával a sötétben… sárga
kabátban, piros szoknyában… Te! Hogy mondtad az előbb? Mi az:
mentalitás?
Főpincér. Észjárás.
Lu. És mi az a másik… izé… orientálódni?
Főpincér. Tájékozódni.
Lu. Köszönöm.
Főpincér. Mért kérdezed?
Lu. Úgy szeretek tanulni!
Főpincér. Azért vigyázz, mert egyszer még betéved abba a moziba, mikor
te a helyeket mutogatod a kis lámpával… és akkor megtudja, hogy nem
ügyvédné vagy, hanem Szentjánosbogár!
Lu. Oh, a mozit már otthagytam. Már egy hete. Ő miatta. Ő úgy tisztel!
Főpincér. Honnan tudod, hogy tisztel?
Lu. Nem ad pénzt. Nem mer. De nem is fogadnám el. Nem adom el magamat.
Főpincér. Miből élsz?
Lu. Délutáni teából, sok süteménnyel. Meg, még van egy kicsi
megtakarítva. Pár hétre elég, nagyon szerényen. És adósságom is van.
Igen csinos.
Főpincér. Adósságod? Ki hitelez neked?
Lu. Mindenki. Engem szeretnek. Azért van annyi adósságom. Panzió,
szabónő, suszter, fodrász, manikür. Nekem sok kell. Altatószer,
Dauerwelle, soványító tabletta, fogorvos, cigaretta, otkolon, púder,
rúzs, divatlap, kutyaadó! Mind hitelbe. Csak egy helyen fizetek
készpénzzel naponta.
Főpincér. Hol?
Lu. A koldusoknak. _Iszik._ Később talán majd elfogadok tőle segítséget.
De így előre nem tudok. Eddig még soha senkinek nem tudtam eladni
magamat. De most minden erőmet összeszedem és megpróbálom! Oly
boldogtalan vagyok!
Főpincér. Te be vagy csípve!
Lu. Egy nagyon picit. – Mit nézel úgy?
Főpincér. Nem is nézek úgy.
Lu. Sajnálatraméltó vagyok. Nem?
Főpincér. De igen.
Lu. Lemaradtam.
Főpincér. Miről?
Lu. A mai világról. Nyúlvány vagyok.
Főpincér. Micsoda?
Lu. Átnyúlok a régi világból az újba. De nem tudok beleolvadni. Nem is
tudom, mi vagyok! Gondolod, hogy kokott vagyok?
Főpincér. Nem.
Lu. Én se gondolom. Dolgozó új nő vagyok? Nem. Pedig ez volna az
ideálom. Nem tudok dolgozni.
Főpincér. Szomorú.
Lu. Korán kelni nagyon nehéz.
Főpincér. Bizony.
Lu. Pontosnak lenni lehetetlen.
Főpincér. Csupa bölcs mondás.
Lu. Nem vagyok munkás.
Főpincér. Nem.
Lu. Gondolod, hogy mégis kokott vagyok?
Főpincér. Mondtam már: nem.
Lu. Mert képtelen vagyok pénzért eladni magamat. Pedig ez volna az
ideálom. De képtelen vagyok.