Olympia. Na és most már megnyugodtál kissé?
Ettingenné. Hogy megnyugodtam… azt talán nem lehet mondani. De valamivel
több bizalmam van a jövőben, mint éjfél után egy órakor volt. Örömmel
látok… ha nem tévedek… a te arcodon is… némi bizalmat a jövőben. _Vár,
de nem kap választ._ Bár nem tudom, hogy jól látom-e. _Sóhajt_. Oly
optimista vagyok! _Vizsgálódva nézi lányát._ Gondolod, hogy indokolt a
nyugalmam?
Olympia. Egy csepp tejet kérek, anyám.
Ettingenné _felkel, a tejért nyúl_. Egy csöpp tejet. _Felemeli a
kannát._ Nem felelsz anyádnak a kérdésére. _Nem kap választ, tejet önt._
Egy nő élete az áldozatok sorozata. _Leül_. Kenjek egy kis vajaszsemlét?
Olympia. Kérek, anyám.
Ettingenné _vajat kenve_. Pedig hidd el, vannak titkok, amelyek
befogadására csak egy anyaszív képes.
Olympia. Ne oly vastagon, anyám.
Ettingenné. Mit ne oly vastagon?
Olympia. A vajat.
Ettingenné. Jól van, drága gyermekem. Nagyon jól van. _Sóhajt_. Vékonyan
fogom kenni. _Kenve_. Mikor még nem volt egyház a világon, az anyaszív
volt az egyetlen gyontatószék.
Olympia. Milyen szép gondolat, anyám. Olyan, mint egy költemény.
Ettingenné _már könnyekkel a hangjában_. Én nem kérdezek tőled semmit.
Itt a zsemléd fiam. Én nem kérdezek tőled semmit. Vékonyan kentem. A mai
világban egy anyának csak kötelességei vannak. Eheted, fiam, a vaj
friss. _Sírós hangon._ Úgylátszik, jogai már nincsenek az anyának. _Kis
szünet. Idegesen._ Nem felelsz anyádnak a kérdésére? _Nem kap választ._
A gyermek éli a maga életét. _Kis szünet._ A maga életét éli a gyermek.
Az anya pedig aggódva áll itt… és könnyekkel a szemében kérdezi
önmagától… _Majdnem sírva._ Miért nem tudom én a gyermekemről éppen azt,
amit legjobban szeretnék tudni? Kérdezi az anya. _Szünet_. Ezt kérdezi
az anya. Egyre hangosabban kérdezi ezt az anya. _Szünet_. És a válasz?
Hallgatás.
Olympia. A legtöbb esetben.
_Lina belép._
Lina. Zavarlak benneteket?
Ettingenné. Se jobban, Lina, se kevésbbé, Lina, mint máskor, Lina,
kedves Lina. _Vajat ken, dühösen._
Lina _leül reggelizni_. _Olympiához_. Apád oly szép és friss, mint
ifjúkorában volt, mikor szerelmes voltam belé. Kenj nekem is egy kis
vajaskenyeret, Jenny, ha már benne vagy. – Hirtelen vonultatok vissza
tegnap éjjel.
Ettingenné. Nagyon elfárasztott az estély. A keveredéstől mindig
fejfájást kapok.
Lina. Ne kend olyan vékonyan. Szeress jobban egy kicsit.
Ettingenné. Azt hittem, fogyni akarsz.
Lina. Miért? Szeretnéd, ha kevesebb volna belőlem?