_Dráma és mértani haladvány egy felvonásban, vagy amit nem akartok, de
muszáj_.
–
Sziklás partvidék, az irodalom körül. Félvad kritikusok és
drámavizsgálók.
Közvélemény úr.
Francia Művészet úr.
Angol Művészet úr.
Német Művészet úr.
Finn Művészet úr.
Magyar Művészet úr.
Irodalomtörténet úr.
Shakespeare úr.
Wilde Oszkár úr.
Hagyományok úr.
Kegyelet úr.
Tekintély úr.
Irótársaink Tisztelete úr.
Érzékenység úr.
Egy Hallgatag úr, a háttérben.
(A szereplők nyugodtan beszélgetnek egymással. Egyszerre szélroham zúg
át a színen. A tenger elsötétül. Egy szikla tetején megjelenik a Cápa.
Nyugodtan forgatja a sétapálcáját. Lejön. Két kritikus rárohan.)
–
A Cápa: Na, mi lesz?
Kritikusok: Hol van az Alapeszme? Hol vannak a gondolatok? Hol van a
drámai egység műveidben?
A Cápa: Megőrültetek? Mi lesz itt? Takarodjatok, be a Gömbbe, és
várjatok szépen, míg megeszlek titeket.
_(Háttérben két fehér félgömb lesz láthatóvá, középütt kerek ajtóval, az
ajtó fölött felírás: »Bejárat Shaw Bernátnak kortársairól való
véleményébe«.)_