Az iró: Nagyszerű!… Mér nem jön lelki kiválósággal?!… az a híres urad!…
Mér jön ő pofonnal?!… nekem imponálni?!!… _(Egyre hangosabban, nem lehet
megállítani, hadonász.)_… az a híres? pofonnal?!!… nekem?!!… Nem
fölénnyel?!!… Nem lélekkel?!!… az istenit!… hanem pofonnal?!… furcsa!…
Nekem csak a lelki finomság imponál!!… érted?!… Azzal jöjjön nekem!!… ne
pofonnal!!… _(Kiabál.)_ hanem finomsággal!!!
_(Csöngetnek. Meghökkenve merednek egymásra.)_